Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1894

138 s kötelességekkel búnak s kötelesek az ebédlőkben kifüggesztett szabályok szerint az ökonomusnak és szenioroknak, mint az eforus helyetteseinek engedel­meskedni s általában magokat úgy viselni, mint tanult, társadalmilag is művelt ifjakhoz illik. Az ökonomus ingyen ebédet és vacsorát, a szeniorok ingyen ebédet s a portánsok ebéden s vacsorán kívül lakást, fűtést és világítást kapnak. Elengedések következők lesznek: 10 tagnak félévenkint 15 frt, 10-nek 10 írtjával és 10-nek 5 frtjával, összesen 30-nak félévenkint 300 frt erejéig. A jövő évi étlap így lesz összeállítva: Ebédre — a szerdát kivéve, mely napon krumplileves fog adatni —■ minden nap lesz marhahús s leves kétszer árpakásával, kétszer köleskásával, egyszer tésztával s egyszer rizskásával; azon­kívül a vasárnappal kezdve a következő ételek : 25 dkgr. pecsenye (marha-, sertés-, néha borjúpecsenye krumplival, vagy káposztával, néha szilvával, vagy salátával), krumpli, káposzta, köleskása, vagy rizskása, bab, borsó árpadarával s krumpli. Vacsorára pedig a vasárnappal kezdve: káposzta disznó-vagy ürü- nússal (őszszel tökkáposzta), bab, borsó, gulyáshús, krumpli, galuska és lencse. Úgy ebédre, mint vacsorára jár minden tagnak kenyér (18 dkgr.). Kik bővebb tudomást akarnak szerezni, forduljanak a konviktus ez idő szerinti eforusához: Mayer Endre theol. dékán-tanárhoz, vagy a főiskola igaz­gatójához : Hörk Józsefhez. F) Markovics-kör. Ezen egyesület ily czímmel 1869-ik évben alakult, de már az 1864-ik évben is létezett egy gyorsíró-kör tanár-elnök vezetése alatt. A Collegium egyes tanulói azonban már előbb alakítottak magok között ideiglenes alapszabály nélküli köröket a gyorsírás megtanulhatása és terjesztése czéljából. Kezdetben a Stolze-Fenyvessy-féle rendszert is pártolták s úgy a német, mint a magyar gyorsírást terjesztették s gyakorolták. Ezen körnek megalakulása óta azonban csak a Markovics-féle Gabelsberger rendszerű gyorsírás terjesztése a czél. A több mint 30 évi élete alatt igen sokat tett a kör a gyorsírás terjesztése körül nemcsak azáltal, hogy tanfolyamokat rendezett s tartott fenn, hanem kiválóan azáltal, hogy könyvtárt létesített s kézi és egyéb könyveknek a tagok közötti kiosztása által lehetővé tette a legszegényebbnek is a gyorsírás megtanulását. Az évközi s az iskolai évek végén pályadíjakkal összekötött versenyírás ren­dezése által folyton élesztette s ébren tartotta a gyorsírás iránti érdeklődést. Volt tagjai közül igen sokan nagy hasznát veszik az itt elsajátított gyors­írási ügyességnek az életben. A kör tagjai lehetnek a főiskola mind a négy tanintézetnek tagjai, azon­ban azzal a megszorítással, hogy a főgymn. tanulók csak a 4. osztálytól fogva léphetnek be tagokul. A tagok lehetnek rendesek és pártolók; tagsági díj mind­kettőre 1 frt; országos hírű s kiváló érdemekkel biró férfiak a kör tiszteletbeli tagjaivá választhatók. Tiszteletbeli tagja a körnek ez idő szerint Bodogh János, a magyar gyorsíró egyesület vezető igazgatója. Gyorsírást terjesztő hivatásának ez évben is törekedett megfelelni a kör; könyvtára nyitva állott a tagok ren­

Next

/
Oldalképek
Tartalom