Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1893
64 lyet a római és a világirodalomra gyakorolt. C. Sallusti Crispi de bello Jugurthino. Sallustius életrajza, irodalmi működése és stílusának sajátsága. A régiségtanból : a rómaiak jogairól, a népgyűlésekről; a rómaiak isteneiről, a papokról, a szokásos szertartásokról stb. Az irályképző-gyakorlatok közül Cserny-Dávid gyakorlókönyvéből 24 fejezet. Az alaktan és mondattan ismétlése. írásbeli dolgozatok száma 17. Hetenkint 6 óra. Húsz Ármin. 4. Görög nyelv. 1. Nyelvtan: az alaktanból a műit évi pensumnak kiegészítő ismétlése után a rendhagyó igék. Azután a szókötés legfőbb szakaszai. Megfelelő szó- és írásbeli gyakorlatok. — Kézikönyvek: Curtius (ford. Abel) Görög nyelvtana és Görög gyakorlókönyve. Nyelvtani óra volt hetenkint 3. 2. Olvasmány: Schenkl-Horváth Chrestomathiájából Anabasis V., VII, 1—38. Ezen olvasmányokra fordíttatott hetenkint 2 óra. Hét. 5 óra. Ludmann Ottó. 5. Görögöt pótló tanfolyam, a) Magyar írók bővebb tanulmányozása, kapcsolatban a görög klasszikusok fordításban való ismertetésével: Kézikönyvek: Endrődi S.: Irodalmi olvasmányok, II r. Geréb J.: Görög vallás és művészet. Csengeri J.: Homeros Iliasa. Gyomlay Gy.: Homeros Odysseiája. — Segédkönyvek : Baumeister : Denkmäler d. klassischen Alterthums és Bilderhefte aus dem griechischen und römischen Alterthum für Schüler I—VII. — Homeros. A görög őskor mondái. A trójai háború. Az Ilias történeti megalakulása. Az Ilias meséje Főcselekvénye az I., II., V., VII., XI—XVIII., XX—XXIV. énekek elemzésével. Homeros képzelet- és gondolatvilága. Leírások: I. é. 528-530. II. Az istenek lakomája 596 - 604.; A trójai sereg II. 816- 877.; Patroklos .Achilleus fegyvereibe öltözik XVI. 131 155. Az istenek pártoskodása és részvétele a harczban XX. Patroklos a máglyán XXII. Hektor temetése és tora XXIV. Hasonlatok, jelzők. Homeros előadása. A tárgy fönsége. Az Ilias szerkezete. Epizódok. Jellemek. Csodásság (deus ex machina). Világkép az eposzban. Az Odysseia történeti megalakulása. Meséje. Expositiója I—IV. é. Cselekvénye V. stb. é. Odysseus a phaeakok szigetén. Nausikaa VI. é. Odysseus Alkinoos házában VII—XIV. Megérkezése Ithakába. Odysseus boszúja a kérőkön XVII XXIV7. Epizódok : Nestor elbeszélései a trójai hősökről III IV. é. Nausikaa álma s találkozása a hajótörött Odysseussal VI. é. Demodokos lantos éneke VIII. é. stb. Az íjverseny. Leírások: Ogygia szigete V. é. Odysseus íja VIII. é. A kérők garázdálkodása. Nausikaa és társnői lapdajátéka. Odysseus vén kutyája az Argos (XVII. é.). Penelope, Telemachos, Laertes alakjai. Az Odysseia előadásai. Az eposz általában. Epikus tárgy. Epopoiea tárgya. Nagyszerűség, csodásság az epopoieában. Az epopoiea szerkezete. Naiv eposz és műeposz általában. Naiv eposzok keletkezése. Mondák. Magyar hősmondák s a belőlük alkotott műeposzok. Az Ilias és Odysseia cselekvényének későbbi korban költött folytatásai, különösen Arktinos, Agias és Eugammon eposzainak tartalma. Tárgyi és tartalmi magyarázatkép: A görög vallás eredete és jelleme. Homeros vallási világnézlete. Hesiodos mythologiája. Perikies korának mythologiája. Égi, földi, vízi istenek. Hősök, félistenek. Erkölcsi állapotok. Mysteriumok, áldozatok, papok, ünnepek, jósok és jóshelyek. A görög dráma kezdete. Színház, színészet, színi előadások. A görög dráma fejlődése — Mindszenti Gábor Naplójából, Pázmány Péter Hodegusából és Prédikátióiból vett összefüggő részletek, továbbá gróf Zrínyi Miklós : A török afium ellen való orvosság stb. elemzésével a magyar előadó és értekező próza fejlődése. Bethlen Miklós: Zrínyi Miklós a költő halála,
