Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1890
8 szabadultunk, akkor valóban s mindenkorra megszabadultunk tóle. Azért joggal mondhatjuk, hogy az ember fejlődésében ép úgy, mint az emberiség történetében, mindennek kétszer kell megsemmisülnie, meghalnia; egyszer tragikusan, másodszor komikusán, és csak e kettős halál után mondhatjuk, hogy végképen megszűnt létezni. Ezt az aesthetikai igazságot már a görögöknél is feltaláljuk. A görög istenek a Felszabadult Prometheus-ban komikusán meg lettek semmisítve. Mikor a hősök kora a középkorban enyészetnek indult, az először tragikusan halt meg Sikkingeni Ferencz- czel és Hutten Ulrikkal; azlán még egyszer, még pedig komikusán kellett meghalnia Don Quichotte-tal, kivel véglegesen letűnt a világ színpadáról. — Alig lehet fenségesebbet gondolni, mint a minő az ünnepelt triumphator, ki egész hatalmával, kíséretével és győzelmi jelvényeinek sokaságával bevonul az ünnepi díszben ragyogó fővárosba; de nem is képzelhetni komikusabb ellentétet, mint mikor a diadalmenetben a győzőnek saját serege gúnydalokat énekel. Ez történt Rómában a nagy Caesarral, kinek diadalmenetében diadalkocsija mögött saját katonái gúnydalokat énekeltek vezérük gyöngeségeire. Vizsgálódásunk eredménye tehát a következő: a fenséges és komikum viszonyát négy tényező fejezi ki, u. m. az ellentét, az aesthetikus rokonság, az egymást kiegészítés és végre az, hogy a komikum egy fokkal magasabban áll mint a fenséges, és ezt megsemmisíti. II. Ha most magát a komikumot vizsgáljuk, mindenekelőtt oly felfedezést teszünk, mely a komikum lényegébe enged bepillantani, s ez az ellentét. Az ellentét a fenségesben a dolgok homályát tételezi fel és azt okvetetleniil követeli; a komikumnál az ellentétet a világosság idézi elő. Ha a komikus ellentétet a fenséges ellentéttel összehasonlítjuk, ismét a kettő között egy pontban szükséges ellentétet fogunk találni. — A fenséges három főtényezője: a hirtelen, a homályos és az ellenállhatatlan, mely a képzelet valódiságában rejlik. A homály a leglényegesebb tényezője, mert a fenséges követeli, hogy a tárgy a rendes és érzéki szemlélet köréből kivétessék. Egészen ellentétes valami a komikum; meri míg a fenséges tárgy közeliinkből vagy köznapi gondolkodásunk
