Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1888
13 rajzra is, csakhogy a szenvedélyek rendesen typikusak és a jellemek eszményítettek; azaz csak fővonásai az illető jellemeknek vannak feltüntetve, a mellékes alárendelt vonások el vannak hanyagolva, mert az antik tragoedia nem az életnek hu képét adja, hanem az alapeszmét kívánja elevenen feltüntetni. Ez okból a cselekvénynek fejlődésében is nem találunk sehol nyugodt kedélyes megállapodást és a részleteknek rajzát: az emelkedő pathos mindinkább szűkülő körben nyomói előre a végmegoldás felé. Ebből foly a cselekvénynek egyszerűsége is; mind azon dolgok, melyek nem a jellemrajzhoz, hanem a melyek kültényeknék fejlődéséhez tartoznak u. m. csaták, párbajok stb. a színpadon kívül történnek és csak hírnökök által jeleztetnek és egyszerűen elbeszéltetnek. Ilyenkor alkalmaztattak a fentebb említett l/.y.v/.h\aá-k. Evvel függ össze azon sajátsága a görög tragoediának, hogy kivétel nélkül régen ismeretes tárgyakat dolgoz fel, mert nem az események változatossága és váratlan, meglepő fejlődése s fordulata által akar hatni, hanem erkölcsi eszméknek vonzó előadása által. A régi mythos szolgáltatta a tárgyat a görög tragoediának és mivel ezen mythos ismeretes volt, azért nem is kívántatott a cse- lekvény terjedelmes rajza — többnyire csak valamely mythicus eseménynek végphasisai használtattak a tragoedia meséjéül. Az előzmény úgyis ismeretes lévén, hosszú expositiora nem szorult a költő s minden erejét összpontosította az eszmék kifejtésére és a jellemek rajzára. Kiemelendő azonban, hogy a költők szerettek kiválóan oly mondákat feldolgozni, melyek bizonyos hasonlatossággal bírtak saját korukkal és alkalmat szolgáltattak czélzásokat tenni a jelennek állami és társadalmi viszonyaira. Ily módon hathatott á görög dráma nemesítőleg és nevelőleg a görög nemzetre. Emelte bennük a vallásos érzetet, nevelte az életbölcsességet és fejlesztette a finom ízlést és nemes érzést. Ez okból államilag' is segélyeztettek a drámai költők és az állam gondoskodott a jó tragoediák előadásáról. A görög dráma szerkezetét tekintve, két alkatrészt kell mego O 7 o különböztetnünk. Az epicus (dialogikus) elemet és a lyricus elemet: a kardalokat, vagyis a drámai és a mali v. a chori részt. Ezen két elem oly szoros összefüggésben volt egymással, mint test és lélek. A felosztás a következő:
