Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1888

11

ao/Mi’ (az ti. n. rluaútvs) vette kezébe az ünnepély rendezését, a nagy Dionyoiaknál pedig az első ao%iov, a ki éti wwgog-nsk neveztetett, volt a tiszteséggel megbízva.

Az arcbontol chorust kert a költő (xooóv cUtsív). Ha a darab elfogadtatott, az áqx.Mv chorust bocsátott a költő rendezésére (xoqóv SiSdvaiJ és ezenkívül a szükséges színészeket is. A chorus kiállításának kötelezettsége y_oQ>\yía-nak neveztetett. A ki a chorust kiállította /ogiiyóg név alatt ismeretes.

A xoQ>iyóg a chorust begyakoroltatta és taníttatta a xogoSiSáby.aXog által. Az egész kiállítás xoQÚytov-nak neveztetett. Az állam a kiállítás költségeinek fedezését a gazdagabb polgárokra vetette ki adóképen.

Egy ilyen yogi'iyiov 2000—3000 drachmába került. (Az első híres xoQ'iyóQ, a kiről tudomásunk van, Themistocles).

Az egyes darabok egy nagy verseny áyúv czéljából adattak elő.

Minden költő, a ki a versenyben részt vett, 3 tragoediával s ezenkívül még egy 4-ik darabbal, az u. n. satyrdrámával lépett fel, mely utóbbinak czélja volt: a 3 tragoedia nézése által kimerült közönséget felvidítani s a léleknek új rugékonyságot adni.

A 3 tragoedia együttvéve trilógiának neveztetett, mely egy és ugyanazon mythost tárgyalta három, egységes egészszé összekötött darabban.

A három tragoedia a satyr-drámával együtt tetralógiának neveztetett és azoknak előadása az u. n. tetralogicus előadási mód.

Bírókként (y.qnaí oi éy. zhovvaiov) szerepeltek azon műértő férfiak, a kiket az egyes phylák javaslatba hoztak s a kik a hatóság részéről sorsolás útján e czélra kiszemeltettek és megeskettettek. Hatáskörűkhez tartozott: az egyes darabok előadása után a versenyző chorusok, költők és színészek felett elfogulatlan criticat gyakorolni. A győztes költő a közönség nagy lelkesedése mellett borostyánnal megkoszoráztatott. A x°Q'iyós ,s koszorút kapott és engedélyt nyert, hogy Dionysos istennek ünnepi ajándékot bemutathasson. A tragicus x°QW°$r egy háromlábú széket (rolnovg XOQ>iyty.ós), szentelt Dionysosnak, melynek alján a bírák ítélete, az uqxi'ir, a győztes költő és xoQuyóg* neve voltak feljegyezve.

* Plut. Themistocl. V. tvíy.ijas Sí y.ca xoQijyüiv roayigSo ig UEyáXtjV tjöi; tóté GaiovSijv y.ái (f ú.oTiuláv Tov áytjivoq i'yovrog, y.át nivay.a Tijg víy.ijq (Ive(h;y.E} TotávTijv E7uyQa<pr)v lyovra, OefuÓToy.Xrjg 0os(íqqiog i-yogi'y/Ei 0qvvixog SíSatj- y.ELV .ASeluuvTog Íjqxeív.