Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1888
* Dionysos színháza ez, mely a régi korban valamennyi színháznak mintául szolgál. E nagyszerű alkotásra nemcsak bámulattal, hanem bizonyos kegyelettel is kell tekintenünk, mert szülő- és első ápoló helyét látjuk itt az akkori és következő időkben a cultura terén oly mérvadó drámai művészetnek. •* A dráma keletkezésével és fejlődésével kapcsolatban meg kell tekintenünk az antik színügyet is, mely a moderntől olyannyira elüt. Éppen azért, mert a görögöknél a színház nem volt profán mulatságra és szórakozásra szánt hely, hanem első sorban Bacchus istennek ajánlott ünnepi tér, és mert náluk a színielőadások az istenitisztelet jellegével birtak, ép azért a színi dolgokban a természethűség, a realitások utánzása sokáig jóformáin tekintetbe sem jött. Túlnyomók az idealistikus vonások, a keresett pathos és rendkívüliség. Mintha szántszándékkal oda törekednének, hogy a mit a színpadon lát az ember, a közönséges mindennapi élet körén túl emelkedjék. így történt, hogy a dráma nemcsak a költészet Múzsáját vette szolgálatába, liánéin a kar lyrai részletében a zenét és orchestikát vagy tánczművészetet is. Lehet mondani, hogy a régi dráma, hatását tekintve, a modern színmű és operának csaknem vegyüléke. A színészek, a mint látni fogjuk, külső megjelenésükben is, elhagyják a közönséges emberi arányokat. Azon sem fogunk csodálkozni, hogy a színházlátogatás a görögöknél nem tartozott, úgy mint nálunk, a mindennapi élvezetek közé. Évenként csak háromszor jutottak hozzá, Bacchus isten három ünnepén, az 'őszi, vagy kis Dionysiákon, a téli Lenaeakon és a tavaszi vagy nagy Dionysiákon. Jó lesz tehát a színházat, melynek keletkezését már elmondtam, kissé behatóbban megvizsgálni. Dionysos színháza oly nagy volt, hogy körülbelül 30,000 ember fért el benne. A színház felfelé nyílott és belseje isten szabad ege alatt volt. Zivatar és záporeső elől a nép a közel eső templomok vagy más nyilvános épületek egyikébe menekül. A görög színház 3 főrészből áll. Mindenek előtt a nézőtér O-Lutoov említendő, mely ró xöilov-nak, cavea-nak is neveztetett. Amphitheatralis módon féliv alakjában egymás fölött emelkedő kőülésekből áll, melyek nagyrészt az akro- polis déli lejtőjének sziglatömegébe vannak beépítve. A közlekedés az egyes padsorok között, felfelé haladó keskeny
