Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1887

Kant kriticismusa.1

Önálló részlet szerzőnek „Bölesászet tört énét“ c. kiadásra jelzett művéből,

I. Kant bölcsészeiének keletkezése és jellemzése.

Ha a német felvilágosodás politikailag Nagy Frigyes államában, irodalmilag Lessing müveiben, úgy bölcsészetileg Kantban összpontosul. Kant Immánuel született 1724. április 22-én Königs- bergben, bol gondos, pietistikus irányú szülői neveltetése képezi alapját művein is átvonuló későbbi erkölcsi komolyságának és igazságszeretetének. Felsőbb kiképeztetését a königsbergi egyetemen nyerte, a hol a theologia mellett főleg a természettudományokkal, mathematikával és (Wolff-féle) philosophiával foglalkozott, mely utóbbinak fejlesztését később kizárólagos életfeladatának tartotta. 1746-tól különböző családoknál nevelősködött, mígnem 1755-ben magán-, 1770-ben pedig a logika és metaphysika rendes tanárává neveztetett ki. Bölcsészeié történeti fejlődésének jellemzésére leg1 V. ö. Fortlage »Genetische Geschichte der Phil, seit Kant,* 1852; Harms Fr. »Die Phil, seit Kant« 2. kiad. 1879; Windelband »Gesch. der neuen Philosophie« 2. Bd. 1880; Chalybäus »Histor. Entwickelung der speculativen Phil, von Kant bis Hegel« 5. kiad. i860; Lotze »Gesch. der Philosophie seit Kant,« 1882; Fischer Kuno »Kant’s Leben und die Grundlage seiner Lehre« 1866 s »Geschichte der neueren Philosophie« 3. kiad. 1878- 1884., III. i. 32—120 1.; Paulsen »Versuch einer Entwickelungsgesch. der Kant’schen Erkenntnisstheorie,« 1875; Adamson »Über Kant’s Phil.« ford. Schaarschmidt 1880; Dietrich »Die Kant’sche Phil, in ihrer inneren Entwickelungsgesch.« 1885; Alexander Bernáth »Kant élete, fejlődése és philosophiája« I. Bpest 1881; Erdmann »Grundriss der Gesch. der Phil.« 1878., II. 297—309. §.; Falchenberg »Gesch. der neueren Phil, von Nikolaus v. Kues bis zur Gegenwart,« 1886, 242—324. 1.; Zeller »Gesch. der deutschen Phil, seit Leibnitz,« 2. kiad. 1875., 328—474. 1.; Nálunk a régebbi Ertsei (170. s köv. 1.) s Ruszék (299. s köv. 1.) i. v. bölcsészettörténeti fejtegetésein kívül megemlítendő: Pauer »Kant és kora« ez., »A philos. történelme« II. 47—75. 1. szakasza s Lewes-Bdnóczi »A phil. története Thalestől Comteig« 1876—78. III. köt. 187 -309. I.; A Kantra vonatkozó gazdag régebbi és újabbí irodalmat 1. Überweg »Grundriss der Gesch. der Phil.« 6. kiad. III. 17 — 20. §. Falchenberg 1. m. 254 255. 1. és Schwegler »Gesch. der Phil, im Umriss« 11.

Aufl. von Koeber 1882. 38. §.