Kerül. evangélikus collegium, Eperjes, 1881

12 és »egeredményeit. Lelkét nem borítja homály, nem zavarja kétség, meg nem tántorítja a zivatar. Biztos lóvén az iránt, hogy merre kell mennie, nem tér tóvutakra, nem hagyja magát elámittatni, sem saját képzelgései, sem mások álokoskodásaí által. A hol kivált bajokban, saját ereje elhagyja, a jóságos istenben vetett erős hit és bizodalom által uj eiőt nyer, tisztább látást, nyu- godtabb kedélyt s igy helyesebb intézkedési képességet. Az élő hit első aján­déka a lelki világosság és derültség, még a kültermészet szemlélésében is. E nagy világ, Isten felséges műve ! b) Az élő hit a szívben szülemlik s az érző szívben ú^y válik lelke­sült hitbuzgósággá, mint az észre nézve világitó elemnek tanúsította magát. A hideg világosságnak kevés volna a hatása az élő hit szivetmelegitő, buz­dító, lelkesítő ereje nélkül. Az isteninek kellő méltánylása a szívben szüli a religio, szivbeli ájtatosság és kegyesség csudaszerü s csudákat mivelő erejét és hatalmát, a lélek lángkeressstségét, a hit eszméi iránt való tántorithatlan hűséget, a minden nemes áldozatra kész szeretetet, melyről az van megírva, hogy nagyobb a hitnél. A religio-ihlette szeretet a vallásos életnek centruma s mindenható emeltyűje, az isten országának legméltóbb, legmunkásabb s legbiztosb plan- tálója, kit áldás kisér. c) Az élő igaz hitnek és hitbuzgóságnak áldásthozó hatása látható kivált abban, a mit az egyesek és társadalom életének nemesítésében s meg­szentelésében mutat. Fejleszt, nemesit ugyan az értelmi, erkölcsi s aesthetikai eszmék világa is, mit senki sem tagadhat, de a hit sugallta eszmék és érzel­mek hatása annál nagyobb, ha amaz elemek már híven megtették a magokét. Az isteuinek s isteniben élő érzület a mily tiszta, nemes és magasztos ma­gában, úgy óhajtja és törekszik megalakítani saját és azon társaság életét, melynek tagja, valamint viszont minden az ily szellemben már kifejlett és megszilárdult társaság (család, község) nemesitőleg, emelőleg, sőt megszen- telőleg fog hatni minden egyesre, mint azt már az őszinte házi ajtatosság- nak, a család vallásos szellemének példája mutatja. Mert vannak, — ámbár fájdalom vajmi ritkák, — ilyen családok, sőt még egész községek is, melyek­ben a hitbuzgóság és vallásosság a főmozgató vezérerő. Ezen élő erő már nemlegesen is sokat használ az által, hogy mindent távol tart, a mi rút, aljas, hitvány és méltatlan, a mi a vallásos érzelmeket profanálná, s a lelkeket az istenitől elvonná: de ugyanezen erő tényleges és sajátos működése, hogy az elménk minden gondolatait, szivünk minden vágyait, akaratunk minden törek­véseit valóban megszenteli, az emberi tisztított kebel az isteninek szentélyévé s az élet oly kiapadhatlan forrásává teszi, melyből a mi kiárad, csak igaz, jó, fenséges s boldogító lehet. d) Az élő hit nemcsak nemesebb nevelője s megszentelje az élet­nek, hanem ha bekövetkeznek a napok, melyekről mondjuk: nem sze­retem ezeket, — ott van és működik miut vigasztaló, mint ápoló és gyó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom