Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1879
12 lia vontcsövű ágyúkat vagy páncélos hajókat kell beszereznie: a had-technikait; ha telekkönyveket szervez: a jogit és statisztikait; némely esetben az aesthetikait is, ha például valamely középület styljének megválasztása forog szóban ; és igy tovább. Az erkölcstörvények az államon kívül alapulnak s tehát nem államtörvények; a politika alapjául azonban az állam szolgál, tehát a politika törvényei az állam törvényei. ') De lássuk már most a viszony másik oldalát. Nem gondolható, hogy a politika mint az emberek külső állami közéletének szabálya, az erkölcstörvénytől mint a jó emberi élet általános szabványától absolute elszakítható s teljesen függetleníthető legyen; „ép oly kevéssé gondolható ez, mint a hogy lehetetlen, hogy a nemzetgazdaságtan ignorálja a physika és mathesis törvényeit.“ 2) Miután továbbá a politikának célja nem más, mint az állam célja, vagyis a nemzet, a társadalom javának, tökélyesbülésének, az egyesek összes megengedett életcéljainak előmozdítása,3) ezen céljával kellene a politikának egyenes ellenkezésbejutnia, hamegha- sonlanék az erkölcscsel, holott az ember erkölcsi haladása és tö- kélyesbülése ama célok sorában talán a legkiválóbb helyet foglalja el. Nem szabad végre felednünk, hogy a nemzetek, s ezek közéletének alakzatai: az államok is, nem egyedül állanak a világon, hanem alkatrészei a nemzetek nagy családjának: az emberiségnek ; már ezen okból sem tagadhatja meg az egyes nemzet, az állam, élete és törekvéseiben a közös emberi természetet s az emberi rendeltetést; e természet, e rendeltetés az alkotótól ered, s a nemzeteknek nem szabad kényelmetlen teher gyanánt rázni le magukról az erkölcsi kötelmet, mely az emberéletet a teremtő életével összeköti. Az isteni kormányzat a nemzetek fölött áll s követi őket életükben mint sorshatalom. „E sorshatalmat látta és elismerte Machiavelli is, de előtte kérlelhetlen, rejtélyes végzet alakjában jelent meg; amint kettévágta a szálakat, melyek által az emberi élet az isteni világkormányzattal összefügg, elhomályosodott előtte az istenség világoló képe s az antik Parcák rejtélyes alakjává változott.“4) J) Lásd: Bluntschli „Politik u. politische Moral“ című értekezését a Bluntschli- Brater-féle államszótárban. 2) Lásd Bluntschli Lehre vom mod. Staat III. köt. 1. könyv 2. fejez. 3) Lásd Kaucz Polit, tudomány 2. és 3. §§.; Bluntschli Lehre I. köt. 5. könyv, 4 fejezet; Mohi „Encyklopädie d. Staatswissenschaften. 11. §. 4) Lásd Bluntschli idézett értekezését.
