Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1878
5 nek jelessége, revelativus és divinativus erő, melynek sugallatából erednek az uj, ép, magasztos acsthet. eszmék, az örök igazságnak és szépségnek érdekében. („Es ist dennoch das Schöne das Wahre.“ Schiller.): a phantasia pedig szervező és kiállító, az eszméket megtestesítő, szemléletes, eleven plastikával kifejező erő, melynek ámbár alárendelt, de azért lényegesen szereplő becsét korán sem akarjuk kicsinyleni. 4. Vannak még más ferde nézetek is az aesthet. világról, mint például a teljesen cynikus, vagy már testileg-lelkileg megviselt u. n. hlasirt emberek minden szépet és nemest megvető nézete, kiknek szemében az egész aesthet. világ csak gyermekjáték, női pipere, merő szemfényvesztés, hiúság és haszontalanság. Ezekkel vitatkozni valamint nem lehet, úgy nem is érdemes. 5. Vannak, kik azt vallják, hogy az egész aestlietika a „gustusu dolga és hogy „de gustibus non est disputandum“, mert az csak is subjectiv, egyéni dolog s ennél is változó, mint az eledeleknél az étvágy szeszélyei. Vannak továbbá skeptikusok, kik az aesthet. eszmék önállóságát, culturalis becsét, vagy legalább philosophiai természetét kétségbe vonják, sőt tagadják. Vannak végre practicus indifferentisták, közönyösek, a száraz reflexio és a fukar hasznosság emberei. Ezeket is magokra hagyván, csak még azon elfogidt aestlietikusokról teszünk említést, kik azt hiszik és vallják, hogy az aesthet. világ csak addig terjed, a meddig a művészet, és hogy nincs terinészet-adta-fejlesztette (naturwüchsig) szépség, hanem csak művészileg csinált aesthet. világ, „mert valamint a szépnek felfogásához, úgymond, azonkép annak előállításához s méltatásához szakszerű ügyesség és teremtő erő szükséges.“ De hát honnan veszi, ha csak nem puszta phantasiából, (mi szintén egy darab természet,) és az önkény szeszélyei szerint a művész a szükséges elemeket, tényezőket és mintákat a széphez? Különben jólehet e nézet alaptalansága szembetűnő, lesz alkalmunk róla még szólani. A legtöbb ferde nézetnek alaphibája az, hogy az illetők nem ismerik a józan psychologia, etliika s ép élet alapján az emberi természet teljes és igaz mivoltát.
