Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1877
11 működhetési szabadság, de az erk. törvény, (a közigasság törvénye) korlátain belől. Jog, alanyilag véve, a közigasság törvényétől nekem adott engedély, másoktól, (kikkel érintkezem) követelhetni, bogy érdekemben valamit tegyenek, vagy ne-tegyenek, különben sértőkké válnának. A én jogigényem reájok nézve kötelezettség, valamint viszont az ó' hasonló jogigényök, reám nézve hasonló lekötelezettség, melynek állni kell. Tárgylagosan a jog az igasság szabályainak összege. A jog eszméje is, bár mily magasztos és tisztán világító az elméletben, terméketlen gondolat marad az életben, ha nem alakúi erős jogérzetté, azaz élő meggyőződéssé, uralkodó érzületté, életet mozgató erővé. Az határozott eleven jogérzet, erk. hatalom, mely az ember szabad akaratát kényszeríti, hogy a szigorú igasságtól soha el ne térjen, soha senki jogát ne sértse, de a magáét se hagyja. Az eleven jogérzet, mint az erk. jellem kifolyása, a jog terén a megtestesült lelkiismeretesség, becsületesség, jogi erényesség, mely jogi követeléseinél nemes gyöngédséggel, kimélő mél- tánjmssággal párosul, de nem az igasság rovására. Az ép eleven jogérzet döntőleg hat az akaratra, s azért nagy fontosságú szereplő a gyakorlati életben, de őt magát is nevelni és vezetni kell elébb, hogy a tulságok veszélyeitől, melyeknek ő is ki van téve, kellőleg és jókor megőriztessék. Ilyen túlság egy részről a jogi 7'idegség és makacsság, („fiat justitia et pereat mundus“); a túlhajtott Önérdek és kíméletlen Önzés („summum jus, summa injuria“); a kiváltságok vágyai (privilégiumok) mások jogainak rovására; más részről pedig a gyenge jogérzet, mely könnyen bírható gyáva engedékenységre, lemondásra, szolgaságra, és a ki ott, hol a jogvédelemnél bátorság kellene, gyáván meghunyászkodik s capitulál. Van jogi szükkeblűség is, mely csak is a magáét nézi őrzi, de embertársai jogállapotai iránt érző szive nincs. b) A jogérzet követeli az emberiség ösjogainak általános elismerését és tiszteletben tartását. Ezek az ember személyétől elvál- hatlanok, el nem idegenithetők meg sem tagadhatok s a társadalom józan szervezetének alapjai; jelesen az élethezi jog, a személyiség s becsület joga, a szabadsági jogok, a társulási, szerződhetési, tulajdon szerzési jogok. — Követeli továbbá azon társulat positiv tör
