Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1876

8

— A gúnya egyszerű legfölebb lisztes vagy pikkelyes felülettel 17.

17. A gúnya sima felületű, ripacsképü, törékeny s tartalma spórákon kívül reczés hajzat s szerviden lemezek. Leiocarpus.

— A gúnya sima felületű, kártyás, tartalma spórák és hajzat

Physarum.

— A gúnya kártyás felülete lisztes vagy korpás. Tartalma a spórák és hajzaton kívül gyakran kis középoszlopocska. Didymium.

A Myxogasterek rendszere.

Ámbár a terményekről gyűjtött töredékes ismeretünk mellett a csoportositási rend nem tartós értékű: mind a mellett, mivel a rendszer a haladó részletes tudományhoz simulni kéntelen: azért közlöm kísérletemet, mely a nyákpöfeket oly rendszerbe akarja összeállítani, mely a legújabb tapasztalatokat is átkarolja s az alakokat a fejlődési fokozat rendjében csoportosítja. Ezen alapon elosztom a myxogastereket.

1. Exospor és endosporokra.

2. Az endosporokat, placogaster és angiogaster nyákpöfökre.

3. Ezen három csoport mindegyikét, az előre haladó fejlettség alapján két rendre következő schema szerint.

1. A spórák fejlődnek határozott alakú telep felületén. Exospor Ny. 2.

— A spórák fejlődnek gúnyákban. Endospor Ny. 3.

2. A spórák fejlődnek magánosán, bokoralaku telep végágain. Mycetoid Ny. Tőalak: Ceratium hydnoides.

— A spórák fejlődnek ripacsképü Tinómhoz hasonló telep felületén. Hymenoid Ny. Tőalak: Famintzinia porioides. (Alb. et Schw.)

3. A spórák fejlődnek teljesen zárt gunyácskákban. Angiogasler Ny. 5.

— A spórák fejlődnek, egymással nyílások vagy hézagokkal közlekedő gunyácskákban. Placogaster Ny. 4.

4. A gunyácskák egyesülése állandó. Aethaiiumfélék.

— A gunyácskák elválnak egymástól megéréskor, ruganyos, tekercses fonalaik nyujtódzása miatt. Ophiuridium félék.

5. A gúnyák összefüggése állandó s külön tönkük nincs. Tubulina

félék.

— A gunyácskák vagy eredetileg magányosak, vagy válnak olyanokká megéréskor. Sphaerocarpus félék.