Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)
Muszáf ima - Ávodá - A szentély szolgálat
A MUSZÁF ÁMIDÁ ISMÉTLÉSE 282 leheltél. Mikor álomba merült, bordájából vettél neki segítőtársat. Megtiltottad neki, hogy a tudás fáját élvezze, de ő ostobán engedett a kígyó csábításának és megszegte páráncsodát. Büntetése: arca verejtékével keresni kenyerét, a balga asszonyé: a szülési fájdalmak; a ravasz (kígyó) meg a porban élhet. A szaporodás magját a vágyódó (Éva) méhében magzattá formáltad, az fogant, és földművest meg pásztort szült. Együtt hoztak áldozatot színed elé, a nagyobbikra megharagudtál, az ifjabbik ajándékát meg szívesen fogadtad. Nem érzett (Káin) irgalmat szívében, és testvért gyilkolt, de mikor megkövetett, védő bélyeggel láttad el. Már a harmadik nemzedék bálványokat hívott istenének, erre előhívtad a vizek tömegét, mely elöntötte, kipusztította őket. Gőgjükben megtévedtek, mondván: elég volt belőled! Erre zúgó, forró vízzuhatag végzett velük. Az menekült csak meg, aki bárkába szállt, mivel rázártad az ajtót; ivadékait megszaporítottad, s azok benépesítették a puszta földet. Akkor egybegyűltek és a magasba törtek, de csapdába estek, viharszél szórta szanaszét őket. Kedvelted (Ábrahám), ki a nagy folyón túlról jött, kezdte hirdetni Nevedet világszerte, még öregsége vigaszát (Izsák) is hajlandó volt feláldozni néked. A jámbor, mint a szelíd bárány (Jákob) lett elsőszülötted, mert inkább sátrában ült s nyomdokodban járt. Ágyékából kiváló, nemes ivadékok származtak, mind igaz, hibátlan nemzedék. Közülük a hozzád hű Lévit választottad szolgálatodra, annak sarjából eredt a szentnél is szentebb, hogy a szentség homlokdíszét meg az Urimot (-Tumimot) viselje és avatása hét napját a legbelső Szentélyben töltse. Avatásához hasonlóan hét nappal tizedike (Engesztelőnap) előtt a törvény őrzői elkülönítették a főpapot, tisztítás vizét hintették rá, hogy megtisztuljon, ő meg ןטבב תלמוח ...a vágyódó (Éva)... Az első asszonyt aposztrofálja vágyakozónak a költő, egyrészt mivel megkívánta a tiltott gyümölcsöt, másrészt meg - ״büntetésként” - férje után vágyakozik (Artscroll).
