Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)
Muszáf ima - Muszáf Ámidá
MUSZÁF ÁM1DÁ JOM KIPUR NAPJÁRA 241 ןכבו םיקידצ Hadd lássák hát ezt, hadd örüljenek az igazak, vigadjanak a becsületesek, zengjenek öröménekét a jámborak, a jogtiprás meg tartsa a száját, a gonoszság tűnjék el, mint a füst, mikor eltörlöd a rosszindulat uralmát a föld színéről! ךלמתו התא Akkor Te fogsz uralkodni egyedül, Örökkévaló, minden műveden, Cion hegyén, hol dicsfényed lakozik, szent városodban, Jeruzsálemben, amint Szentírásodban meg van írva: ״Örökké fog uralkodni az Örökkévaló, Istened, Cion, nemzedékről nemzedékre, halleluja!” (Zsoltárok 146:10.) שודק התא Szent vagy Te, és félelmetes a Neved, nincs más isten Rajtad kívül, amint írva van: ״Magasztos lesz a Seregek Ura Ítélkezésében, a szent Isten igazságossága által bizonyul szentnek.” (Jesájá 5:16.) Áldott vagy Te, Örökkévaló, a szent Király! 4. Az ünnep megszentelése התא ונתרחב Minket választottál az összes nép közül, minket szerettél, bennünket kedveltél, és kiemeltél minkét a más nyelvet beszélők közül, hogy rendelkezéseid által szentté tégy, és szolgálatodba állíts minket, Urunk, s végül nagy és szent Nevedről neveztél el bennünket. ןתתו Örök Istenünk, szeretetedben nekünk adtad (szombaton betoldjuk: ezt a szombati napot szentségre és pihenésre, és) a mai Engesztelő napot, bűnbocsánat, elnézés és engesztelés végett, hogy megbocsásd azon összes bűnünket (szombaton betoldjuk: szeretettel,) szent gyülekezetednek, az egyiptomi kivonulás emlékére. ינפמו וניאטח De mert vétkeztünk,* száműzettünk országunkból, és el kellett hagynunk földünket. így nem ’ ינפמו וניאטח De mert vétkeztünk... Minden ünnepi Muszáfban azonos, de a Ros Hásáná-i és Jóm Kipur-i Muszáfban kihagyjuk a zarándoklásra
