Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)

Sáchárit - Reggeli imák - Ámidá ismétlése

רוהט םיניע דיאמ ,הלענ ינעךן ןיב ךרע ,הלפת תדכ ןנחל ילב ,הלפת איצמהל יחלושל ךרא .הלעתו חתפמ יתפש ררבת ,רשדוו תובדנ יפ הצר ,רשכהו רדס יגיגה ישכ ,רשתי רתע יחצפ תלץכ .רשח ימעפ ןכה יתוצפ ,לשכמ רוצ ךומת ירושא ,לשנהמ ינממוק ינקזחו ןויפרמ ,לשחו תוצר ירמא אלו .לשכא

•• T V

יתמש ןושיאכ ץלפמ ,התעבו רוש יתולפשב הכלו ,התעושיל

T T ׳

ןיחת יתואכד ךזוחלכ ,תצפ םחרת לע ןב .תצמא

Becsukják a frigyszekrényt.

Előimádkozó és közösség:

תצמא רושע רופכל ,המת וב חצחצל יואצ ,המתכ ץוהג התנחצ היווע ,המתהל הניד ריאהל יחתל

: I ־־ ־־־: T •• T : T T T ׳ * V : • T : T •

.המתחל

T ** T :

168 תרזח ץ״שה תירחשל

Az ״ismeretlen” poéta

Rabbi Mesulám ben Klonimusz, ben Mose (Lucca, Olaszország, circa 950- Mainz, Németország, 1020) korának egyik legtermékenyebb poétája volt. O szerezte a Jóm Kipur-i Sáchárit ima szinte minden pijutját, valamint a Muszáj imában a Széder Hááuodá (Szentélyszolgálat) pijutjait. Mivel azonban nem minden alkotásába szőtte bele neve kezdőbetűit, nem mindig azonosítható, néhol csak stílusáról ismerhető fel. Azonkívül, hogy imaszövegeket szerzett - ismert és neves háláchá szaktekintély volt rabbi Mesulám, akit messziről kerestek fel kérdésekkel.

A Gáonok korában élt költő-tudóst Rási Gáonnak titulálja (Zuáchim 45b.), míg Rábénu Gersom, a ״Gálut fénylő fáklyája”, rá és édesapjára hivatkozik, amikor megengedi, hogy a hivatalos imarend közepette pijut okát mondjanak, ami annakidején nem volt magától érthetődé. Wolf Heidenheim szerint Mesulám Rási egyik mestere volt.