Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
70 Egy hang: Igen, az igazgatókat védi, de nem a szegény munkásokat. Dr. Besnyő Béla: Ez tévedés. A birói gyakorlat a kis munkással szemben legalább is ugyanolyan, ha nem nagyobb liberalismust tanúsít. ítélkezése e téren nem igen kerül nyilvánosságra, mert az ilyen ügyekben az eljárás rendesen a törvényszéki felebbvitellel véget ér, járásbirósági és törvény- széki ítéleteket pedig sem a jogi szaksajtó, sem a laikus sajtó nem szokott registrálni. Ez az oka annak, hogy ez a fontos és nagyterjedelmü gyakorlat, az alkalmazotti jogigények terén kifejlődött gyakorlat, nincsen eléggé szaksajtóiig approbálva, nem ismerik és így nem is ismerik el, de azok, a kiknek alkalmuk van a iudikaturának ebbe az ágába gyakorlatilag bepillantani, velem együtt konstatálni kénytelenek, hogy a magyar biró a munkások magánjogi jogigényeinek védelmében elmegy a lehető legmesszebb határig és meg lehet és meg kell állapítani, hogy a birói gyakorlat ellen materialiter a munkások részéről semmiféle panasz fel nem merült, azzal az alkalmazottak teljesen meg vannak és meg lehetnek elégedve. Ha valamely birói eljárás felett kritikát akarunk gyakorolni, azt kell néznünk, hogy az az igazságszolgáltatás főkövetelményeinek megfelel-e vagy sem. E postulatumok, mint a hogy a jelen vita során hallottuk, ezek: legyen jó, legyen gyors, legyen olcsó és legyen közel. A jelenlegi birói eljárás, mint rámutatni bátor voltam, annak a követelménynek, hogy jó, hogy igazságos legyen, teljes mértékben megfelel. A mennyiben pedig az ide vágó ügyek legnagyobbrészt a sommás eljárás alá tartoznak, megfelel a közelség postulatumának is, mert hiszen a járásbíróságok tagozása legközelebb esik a jogkeresőhöz, minden esetre közelebb, mint a tervezett ipari bíróság. Már a rendes eljárás alá eső ügyek, a törvényszéki ügyek nélkülözik a közelség előnyeit. Ezen azonban nagyon könnyű segíteni, és nézetem szerint a helyes reformnak épen itt kell is megnyilvánulnia. A törvényhozás feladata itt annak a megállapítása volna, hogy a főnök és alkalmazott közti azon jogviták, a melyeket eddig az érvényben levő ipartörvény 176. §-a írt 84
