Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

ш

szerint a laikus elem bevonásának összes hátrányait egyesíti magában, még pedig a bírák elfogultsága folytán fokozott mértékben, a laikus bíróság előnyeinek teljes hiányával.

Ezzel a szabályozással szemben megint kénytelen vagyok reámutatni a német törvény sokkal helyesebb intézkedéseire. A német törvény szerint maga az elnök jelöli ki azt a két- két munkást és munkaadót, a kik vele együtt az egyeztető- bíróságokat a konkrét esetben alkotják. Ez a bíróság azonban kiegészítheti magát a munkaadók és munkások bizalmi férfiaival. A bizalmi férfiakkal való ezen kiegészítés az egyeztető bíróságra nézve csak akkor kötelező, ha azt mind a két fél kívánja és ha mind a két fél a bizalmi férfiak személyére nézve is megállapodtak.

Ez a német szabályozás elejét veszi mindazon hátrányoknak, a melyek a tervezet szabályozásából folynak, vagy azokat legalább is lényegesen csökkenti.

Tisztelt Teljes Ülés! Előadásom eddigi részében a békéltető eljárás leglényegesebb hibáira mutattam reá. Ezen hibáknak kiküszöbölése az egész eljárás átdolgozását teszi szükségessé.

De nemcsak az alapvető kérdéseket oldja meg rosszul a tervezet, hanem a részletek szabályozása is felette hiányos. Akár megmarad a tervezet az általa felállított alapeszmék alapján, akár gyökeresen megváltoznak azok, a részletek szabályozását is teljesen át kell dolgozni.

Előadásom kereteit messze túlhaladnák, ha én a részletek szükséges reformjára is pontról pontra reámutatnék. Én csak példálódzva említek meg egy párt.

A tervezet 590. §-a úgy intézkedik, hogy más megállapodás hiányában az egész békéltetési eljárás költségeit a felek egyenlően megosztva tartoznak viselni. Ez az intézkedés méltánytalan és igazságtalan. Az eljárás ismertetéséből nyilvánvaló, hogy a költségek gyakran tetemes összegre fognak rúgni. A jog és méltányosság legelemibb fogalmaival ellenkezik, hogy az állam a feleket békéltetésre kényszerítse, de a kényszereljárás költségeit azután a felek egyformán viseljék, tekintet nélkül arra, hogy közülök melyik idézte elő a konfliktust. A tervezet ezen intéz«6