Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

50 A békéltető bíróságoknak ez a nagy és korlátlan hatás­köre a munkásoknak sem áll érdekükben. Eltekintve attól, hogy a munkaadóknak módjukban lesz a tervezet szerint a békéltető bíróság eljárását tetszésük szerint szabályozni előzetes szerződéssel, még ennek hiányában is a békéltető bíróság széles hatásköre arra vezethet, hogy a munkaadó által választott tanácstagok minden egyes esetben oly széles mederbe terelhetik a bizonyítási eljárást, hogy a békéltetési eljárás minden esetben el fog posványosodni. Vájjon szabad-e és helyes-e a mi gazdasági viszonyaink között békéltető bíróságot ily nyomozó hatáskörrel felruházni, a melynek szabadságában áll tanukon kivül szakértőket meg­hallgatni, sőt nézetem szerint az 581. §. alapján feleket megesketni, a munkaadót könyveinek, számláinak, levelezé­seinek felmutatására kényszeríteni? Ez világosan következik az 581. §. azon intézkedéséből, hogy a békéltető bíróság ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint a polgári perrend­tartás értelmében a perbiróság. Én úgy vagyok meggyőződve, hogy ha a tervezet ezen intézkedéséből törvény válnék, úgy a békéltetési bíróságok nem fognak bókét teremteni a vitás felek között, hanem csak még jobban el fogja őket keseríteni és az ellentétet még jobban ki fogják élesíteni. Nem érdektelen a tervezet intézkedésével szemben reá­mutatni arra, hogy a német békéltetési eljárásban az Einigun­gamt hatásköre nem terjed tovább, mint a felek képviselői­nek (tehát nem maguknak a feleknek) meghallgatására, ezen­túl pedig csak szakértőknek (Auskunftspersonen) megidézésére és meghallgatására. Nem akarok az eljárás kérdésénél tovább időzni. Azt hiszem azonban, hogy már eddigi előadásom is elég annak igazolására, hogy a tervezetben szabályozott eljárás átdolgo­zásra szorul még azon, nézetem szerint helytelen esetben is, ha a törvény a kötelező békéltetés álláspontjára fog helyez­kedni. Áttérek a békéltető bíróság összeállításának kérdésére. Nézetem szerint a tervezet ezt a kérdést sem oldotta meg szerencsésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom