Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
sere utalnunk, a melyhez foghatót bizony hiába keresnénk iparhatóságaink vagy ipartestületeink szegényes praxisában, de még bíróságainknak sok ezer egyéb természetű ügygyei lekötött gyakorlatába nis. Gyökeres változási és javulást ezen a téren csak az ipari biróságok felállításától remélhetünk. Az eljárásnak a tervezetben javasolt részleteivel ezúttal bővebben foglalkozni nem kívánunk. Egyes intézkedések véleményünk szerint nem czélszerüek, mások ellenben helyesek, sőt a külföldi szabályozásnál is értékesebbek. Példaképen említjük fel a 777. §-nak azt az intézkedését, hogy a tanács az elnökön kívül két-két munkaadó és alkalmazott ülnökből alakíttassák. Nem tagadható, hogy az ötös tanács az ügy helyes és alapos elbírálása iránt elvben több biztosítékot nyújt, mint a hármas tanács. Az általános irányzat azonban hazai jogfejlődésünkben a tanácsok taglétszámának leszállítása felé hajlik; nem látjuk indokoltnak, hogy éppen ezekben az ügyekben első fokon is ily, aránylag nagyobb tanács szolgáltassa az igazságot. A jó igazságszolgáltatás elvi biztosítéka szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy jól megválasztott egy-egy ülnök éppen annyit, vagy többet ér, mint a nagyobb létszám mellett ke- vésbbé óvatosan választott kettő-kettő; ezenkívül az érdekeltek nagyobb megterhelésével és a kincstár nagyobb kiadásaival járó magasabb létszám ezekből az okokból is lehetőleg kerülendő volna. Különösebben szembeötlik a 780. §. is, a mely a kiskorúak perbeli cselekvőképességét az általános perrendtartás elveitől eltérőleg és az itt előforduló jogviszonyok természetének sokkal megfelelőbben szabályozza. Bár helyeseljük, hogy a kiskorúak, a kik tizenhatodik életévüket betöltötték, személyesen eljárhassanak az ipari bíróság előtt, nem volna felesleges ezek törvényes képviselői részére is biztosítani a perbe bocsátkozás, illetőleg a perben való közreműködés jogát. Helyeseljük, hogy a német és osztrák iparbirósági törvénynyel ellentétben, a javaslat az ügyvédi képviseletet megengedi. Nem látjuk be azoknak az érveknek a helyességét, a melyekkel az ellenkező álláspont támogatható abban, hogy 31 45
