Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
22 nem nyújthat nekünk alapot közvetlen tanulságok levonására, annál a nagy különbözőségnél fogva, a mely az angol jogrendszert, különösen pedig a bírósági szervezetet, a kontinentális jogrendszerektől elválasztja, az előadottak után nem nehéz a tervezet rendelkezéseinek alapelveit felismerni és ezeket a rendelkezéseket, egyrészt a hazai szükségletekkel, másrészt a külföldi tanulságokkal egybevetve, helyességük felől alapos véleményt alkotni. A tervezet egyik alapvető, sarkalatos intézkedését abban látjuk, hogy az ipari bíróságok hatásköre, az odautalt ügyekre nézve kizárólagos volna. Mellőzve az általános perjogi elvi okokat, a melyek a bírósági hatáskörnek feltétlensége, vagyis a törvényes hatáskörtől való eltérés kizárása mellett szólnak, reá kell mutatnunk különösen arra, hogy ama nagy fontosságú, az ipari osztályok egyetemére kiható érdekeknél fogva, a melyek ipari - bíráskodás létesítését javalják, indokoltnak látszik, hogy e bíráskodásnak kötelező módon érvény szereztessék. Ha a törvény az ipari bírósági hatáskörnek önkéntes megegyezéssel való mellőzését megengedné, az a veszély állhatna elő, hogy az ipari munkaviszonyából kifolyólag jogvitába bocsátkozó az az ügyfél, a ki a gazdasági erőviszonyok soha nem szűnő harczában épen felülkerekedik, a neki kényelmetlen ipari bírósági eljárást kizárhatná, ily irányú előzetes megállapodások létesítésével. A legnagyobb mértékben alkalmas volna ez az eljárás az ipari bíráskodás intézményének illu- soriussá tételére és ezzel egyik leghatályosabb szocziális jogvédelmi intézménynek kiforgatására. Ha figyelembe vesszük, hogy az ipari bíráskodásban, az intézmény különleges jellegénél fogva, birósági tagokként résztvesznek az érdekelt felek hivatásbeli társai is, akik a felek élet- és jogfelfogását képviselik, úgy még a perrendtartás szerinti szerződéses alapon nyugvó választott bíróság megengedhetőségét is, mint a hatásköri egység felesleges megbontását, teljes joggal kizárhatjuk ebből az ügykörből. Ott, a hol a törvényhozás felismerte annak szükségét, hogy az igazságszolgáltatásban vagy ennek valamely ágában a hivatásos bírák mellett társadalmi tényezők is résztvegye36