Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

16 tanács a különböző közigazgatási és gazdasági érdekképvise­letekkel egyetértőleg kérelmezi az ipari biróság felállítását. Az ipari biróság tagjait a munkaadók és alkalmazottak szákma szerint csoportosított választótestületei választják, elnökét és alelnökét pedig a tagok maguk közül évről-évre és pedig felváltva a munkaadók és az alkalmazottak közül választ­ják akként, hogy az elnök és alelnök mindig kölcsönösen is váltakozzanak a munkaadók és alkalmazottak között. Az ipari biróság hatásköre kiterjed az összes kereskedelmi és ipari alkal­mazottakra azonban és pedig a munkásokra korlátlanul, egyéb alkalmazottakra csak akkor, ha a per tárgyának értéke 1000 frankot meg nem halad; azoknak az alkalmazottaknak, a kik nem munkások, 1000 frankot meghaladó perei a polgári biróság hatáskörébe tartoznak. Felebbezésnek csak akkor van helye, ha a per tárgya 300 frankot meghalad; a felebbezé- seket a polgári biróság bírálja el. Megemlítendőnek tartjuk még, hogy a franczia ipari bíróságnál az eljárás egyik lényeges vonása, hogy előbb egy- egy munkaadóból és munkásból, vagyis két tagból álló békél­tető kamara (bureau particulier) megkísérli az egyezség létre­hozását és ha ez nem sikerül, az ügy a bureau généralhoz áttétetik, a mely páros számú és legalább négy, munkaadó és munkástagokból alakítandó. Ha ebben a tanácsban érdem­leges határozatot kell hozni és a szavazatok egyenlően meg­oszlanak, új tárgyalás tartandó és pedig a járásra illetékes békebiró elnöklete alatt. Belgiumban az ipari bíróságok a franczia példa nyomán fejlődtek; szerves kapcsolat az ipari biróság és a rendes biróság között itt sincs. A jelenleg érvényben levő 1889. jul. 31-iki és 1896. november 20-iki törvények szerint min­den békéltető biróság — conseil de prud’hommes — csak törvény útján állítható fel, a mely megállapítja a biróság működési területét; ugyanazon területen felállíthatok külön békéltető bíróságok bizonyos iparokra vagy mesterségekre, vagy az ezen területen gyakorolt iparok és mesterségek oly csoportjaira, melyek jelentőségüknél fogva a külön bírásko­dás szükségét igazolják. A biróság tagjait a biróság részére felállított választótestület tagjai választják; az elnököt és al­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom