Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
13 212 perben 2 évnél is több volt, vagyis az ítélettel befejezett pereknek mintegy ötödrésze három hónapnál hosz- szabb tartamú volt. Ezek után tehát kétségtelennek mondhatjuk, hogy az ipari szakbiráskodás az igazságszolgáltatás jósága és gyorsasága szempontjából az ipari munkaviszonyból eredő igényekre nézve még a sommás eljárásnál is nagyobb előnyökkel kecsegtet. Az eljárás gyorsasága pedig megfelelő törvényhozási kiegészítő intézkedésekkel az eljárás olcsóságát is eredményezi, a melyre a munkásosztálynak, igényei érvényesítő etése végett mulhatlan szüksége van. Az előrebocsátottak után talán nem tesszük ki magunkat a túlzás vádjának, ha azt állítjuk, hogy az ipari szak- bíráskodás ma már egyedüli czélirányos út arra, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottak, jelesül pedig az ipari munkások nagyszámú társadalmi osztálya az ipari munka - viszonyból származó igényeire nézve egyáltalán jogsegélyben részesíthető legyen. Jogvédelme ez a gyöngébb társadalmi osztályoknak és mint ilyen, elsőrangú socziális intézmény, a melyet az újabb socziálpolitika a munkásjóléti intézményekhez sorol. Megvilágítja ezt az állításunkat az a körülmény, mely szerint az ipari bíráskodást az alkalmazottak és munkások sokkal nagyobb mérvben veszik igénybe, mint a munkaadók, vagyis ezekben a perekben az esetek túlnyomó részében az alkalmazott, a munkás a felperes. így a német birodalomban működő ipari biróságoknál az 1906. évben folyamatba tett 114,530 perből 103,582 per volt olyan, a melyet munkás munkaadó ellen és csak 10,655 olyan, a melyet munkaadó munkás ellen indított (343 pert ugyanannak a munkaadónak munkásai egymás ellen tették folyamatba). A kereskedői biróságoknál folyamatba tett 19,167 perből pedig 17,117 pert a segédek és tanonczok indítottak kereskedő munkaadójuk ellen és csak 2050 pert indítottak kereskedők segédeik és tanonczaik ellen. Ebben a statistikai adatban megnyilvánul az a törvényszerűséggel ismétlődő tünet, a mely évről-évre nemcsak Németország, de Francziaország és Ausztria ipari bírósági sta27
