Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Beck Hugó: Szabadalmi jogunk reformja [300/a., 1909]
9 elmulasztása vétlennek tekintendő-e vagy sem. A szabadalomtulajdonos által a mulasztás vétlenségére vonatkozólag előterjesztett adatok és bizonyítékok vagy olyanok, melyek magán- és közjogi szempontból megvizsgálva, a szabadalmi hatóságot meggyőzik arról, hogy a díjfizetés vétlenül mu- lasztatott el, avagy olyanok, melyek ennek a meggyőződésnek előidézésére nem alkalmasak és a hatóság az adatok vizsgálatának eredményéhez képes vagy helyt ad a kérelemnek, vagy azt elutasítja. Ehhez a döntéshez tehát a költséges és hosszadalmas felszólalási eljárásnak szüksége egyáltalán fenn nem forog. És pedig annál kevésbbé, mert ez az eljárás, költségessége és hosszadalmassága mellett a szabadalomtulajdonosra nézve nagy mértékben sérelmes. A szabadalom megszűnése és érvényének visszahelyezése közötti időpontban elkövetett szabadalomsértések alapján ugyanis a szabadalomtulajdonos a sértőt felelősségre nem vonhatja. Mentül hosszabb ez az időköz, annál nagyobb — és igen gyakran felette jelentékeny — hátrányok származnak a szabadalomtulajdonosra. Ez az időköz a felszólalási eljárás nélkül lehetőleg rövid, a felszólalási eljárás és ezzel kapcsolatos jogorvoslati rendszer mellett pedig sokkal hosszabb lesz és esetleg oly hosszúra terjedhet, hogy a szabadalomtulajdonos vagyoni pusztulását is előidézheti. A szabadalmi hivatal bejelentési, illetve bírói osztályának a visszahelyezést megtagadó határozata ellen a szabadalomtulajdonosnak megadott felfolyamodás illetve panaszjogra vonatkozó tervezeti rendelkezést helyesnek tartom. * A mostani törvény szerint a szabadalmi tanács az elnök- birón kívül a legfőbb bíróságok tagjai és a műegyetem tanárai közül kinevezett ülnökökből áll. Hatásköre a szabadalmi hivatal bírói osztályától hozzá felebbezhető megvonási, megsemmisítési és megállapítási ügyekben hozott határozatok felülvizsgálatára terjed ki. A tervezet a szabadalmi tanácsnak mostani szervezetét feldönti és bíráskodását a közigazgatási bíróságra ruházza. Ezt kettős indokból teszi. Indokolásában ugyanis azt mondja, 295
