Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
56 ezt a kérdést Angliában, akkor Chamberlain egy angol bírónak kijelentésére hivatkozott, a ki azt mondta, hogy olyan a mostani állapot Angliában, hogy az az ember, a ki tisztában van a családja iránti kötelességekkel, soha sem fog 20 shillinget fizetni egy fontért. Én azt hiszem, hogy ez a családi kötelességérzet csődnyitást megelőzőleg különösen magasan lobog nálunk is. Ennek a lángját még magasabbra lobogtatni a kényszeregyezsóg intézményével nem szabad. Én azt hiszem, hogy mindaddig, a míg a mi bíróságainkra tényleg teljes megnyugvással nem lehet egy egyezségnek tartalmi felülbirálatát bízni, a míg bíróságaink holmi lécz- lábon járó jogi axiómák szempontjából nézik az előttük levő esetet, olyan magaslatról, a melyről a közönséges élet nyüzsgését nem látják meg, és mindaddig, a míg ez nem változott meg és a míg a practicus élettel szorosabb nexusba nem jöttek azok a körök, a melyek hivatva lennének a hitelezőktől függetlenül megítélni az egyezség elfogadhatóságát: nyugodtan várhatunk az intézmény behozatalával; nyugodtan várhatunk talán addig is, míg becsületbeli tartozás lesz kifizetni nemcsak a kártyaadósságot, hanem talán a szabószámlát is, a míg az egyén társadalmi értékelésének alapja nem czímek és rangok, hanem az a kérdés lesz, hogy mennyire teljesítette vállalt kötelességeit. 274
