Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
43 fentartására a vagyonfelügyelő által kezelt tömegből utalványozás történhessék. Ez az utalványozás sohasem haladhatja meg a vagyonfelügyelő díjazását, vagyis a magam részéről kisebb helyeken 4—6—8 К-t, nagyobb helyeken maximális 20 К-t tartok az adós és családja részére utalványozandónak, azonban nem a fizetés beszüntetési eljárás egész tartamára, hanem legfeljebb 40 napra, már csak azért is, hogy ezzel az adós ösztönöztessék az eljárás minél gyorsabb lefolytatására. Igen fontos kérdéseket szabályoz a tervezet 6. szakasza, mely kimondja, hogy a fizetésmegszüntetés bejelentésének napjától kezdve bejelentő adós vagyona felett csakis e törvény korlátain belül rendelkezhetik és ellene külön kielégítési jogokat nem lehet szerezni, de azok, a kik az adós ellen a bejelentés napjáig szereztek dologi jogokat, az eljárást ép úgy folytathatják, mintha a fizetés megszüntetése bejelentve nem volna. Ezen igen lényeges rendelkezésekkel a magam részéről egyet nem értek. Egyrészről hiányos a szakasz, mert nem rendelkezik arról, hogy mi történjék a folyamatban lévő csődnyitási eljárással. Nézetem szerint kimondandó volna, hogy ha az adós ellen csődnyitási eljárás van folyamatban, a fizetésmegszüntetés bejelentésével kapcsolatban megtett egyezségi ajánlat a csődnyitási eljárást felfüggeszti, a menynyiben az ajánlat a jelen törvény 4. és 5. szakaszában körülirt feltételekben mindenekben megfelel. Az egész eljárást viszont meghiúsíthatja a tervezet azon rendelkezése, hogy a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők a végrehajtási eljárást korlátlanul folytathatják, sőt a vételár felosztása is eszközölhető. Ez a rendelkezés túllő a czélon. Nézetem szerint teljesen elegendő volna, ha a törvény kimondaná, hogy a foganatosított végrehajtások alapján sem árverés, sem vételárfelosztás nem történhetik, kivéve azon eseteket, amelyekben előleges árverésnek van helye. Viszont nem rendelkezik a tervezet azokról az esetekről, melyekben már zárgondnok kezelése alatt van az adósnak összes ingó és ingatlan vagyona. Az ilyen esetekben vagyonfelügyelő kirendelése teljesen felesleges, illetőleg a zárgondnok lesz vagyonfelügyelőként tekintendő. 261
