Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
A csődeljárás okozta súlyos károkat igen élesen jellemzi Doroghi Ervin is idézett dolgozatában: «А csődeljárás folyamata alatt, főleg, ha annak egyezségi úton való beszüntetésére nincs kilátás, a közadós termelő tevékenysége teljesen megszűnik», sőt «a csőd megszűnése után is improduktivitásra kárhoztatja őt a ki nem elégített hitelezők részéről való zaklatás veszélye». «А közadós személyének teljes kikapcsolása problematikussá teszi a közadós vállalata fenntartásának lehetőségét és gazdaságos voltát, holott a csődvagy ónnak eladás útján való értékesítésével járó károk a vállalatnak folytatását tennék kívánatossá. A csődnél — talán a tömeggondnok kivételével — minden érdekelt csak veszít, s minthogy ezt a veszteséget, bármennyire igyekezzék azt a legjobb csődtörvény is mérsékelni, annyira sohasem lehet apasztani, hogy abba mindenki megelégedéssel beletörődjék, subjective érthető, hogy a kárvallott hitelező és adós egyaránt a csődtörvény rovására írják azokat a károkat, melyeket voltakép a fizetésképtelenség ténye okoz.» Doroghi kartárs úrnak ezek a helyes megfigyelései teljesen egybevágnak minden ország minden megfigyelőinek tapasztalataival, de sehogysem egyeztethetők össze azokkal a következtetésekkel, melyeket szerző e tapasztalatokból levon. Ugyanis ugyanaz a Doroghi, a ki dolgozatának első felében reámutatott azon minden csődjogi rendszerrel egyformán közös és absolute elháríthatlan és kikerülhetlen következményekre : az orvoslás módját abban találja, ha «magának a csődeljárásnak keretén belül teremtjük meg a tömeg értékesítésének tökéletesebb, olcsóbb, a rationális gazdasági kihasználást lehetővé tevő módját, ha a csődeljárás során gondoskodunk a subjektiv károk méltányosabb elosztását eredményező eljárásról». Ezekről az orvosszerekről a szerző azt mondja, hogy «a csődeljárás nagy előnyeit a hátrányok minimumra redukálásával biztosítják a hitelezők részére». Messze vezetne a tárgytól, ha a szerző által ajánlott panaceákkal részletesen foglalkoznám, csak egy kérdésre utalok egész röviden. Elsősorban téves az, hogy bármely érvényes csődjog is 250
