Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

(1910 január hó 29.) Dr. Balog Arnold: T. Telj es-ülés ! A csődönkívüli kényszeregyezség intézményének szük­ségessége annyira nyilvánvaló, hogy a megalkotandó törvény létjogosultságának bővebb kifejtése sokak előtt talán feles­legesnek látszik. És ha dr. Schreyer Jakab törvényjavaslatá­nak kimerítő indokolása és dr. Messinger Simonnak ezen jogászegyletben tartott érdekes előadása után ismét vissza­nyúlok az általános vitára, és elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy szükség van-e a javasolt intézményre: teszem ezt nem kis részben azért, mert hasonló intézmény Ausztriában és Németországban, «a velünk közvetlen kap­csolatban levő két országban» kodifikálva nem lévén, máris vannak, a kik aggodalmasan mérlegelik, vájjon Magyarorszá­gon ajánlatos-e ezen javaslat törvénybeiktatása. Azoknak, a kik előtt mindig az osztrák és német tör­vényhozás lebeg és a kik úgy vélik, hogy ha ezen két nagy ipari állam nélkülözhette a csődönkívüli kényszeregyezséget, akkor mi még inkább el lehetünk a nélkül: figyelmébe ajánlom, hogy a hivatalos körök magatartása, mint ezt Magyarorszá­gon is tapasztaljuk, nem mindig fokmérője valamely intéz­mény szükségességének vagy czélszerüségének. Hiszen csak arra kell utalnunk, hogy hazánkban a kereskedelmi és ipari körök a jogászi körökkel egyetértve évtizedek óta követelik a törvényhozásra teljesen, megérett reformok egész sorozatát, (példaképen említjük csak a perrendtartás kódexét, a bizto- sitási, részvénytársasági, szövetkezeti és csődjog reformját, 345

Next

/
Oldalképek
Tartalom