Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
i23 nélkül kedvezőbb feltételeket biztosított vagy csalárdul járt el. A mi ezen a kereten kívül esik, vagyis a commercialis szempont, a vagyoni érdeknek lehető legmegfelelőbb kielégítése, már nem alkalmas jogászi mérlegelésre, hanem kizárólag a hitelezők autonom elhatározási körébe tartozik. A tervezet jogorvoslatot ad a bíróságnak a csődönkivüli kényszeregyezség tárgyában hozott határozatával szemben; még pedig a jóváhagyást megtagadó határozat ellen az adósnak és az egyezséget elfogadó hitelezőknek, a jóváhagyó határozat ellen pedig azoknak a hitelezőknek, kik az egyezség ellen szavaztak, de ezeknek is csak abban az esetben, ha nem volt meg a törvényes többség, egyéb indokok alapján pedig csupán akkor, ha legalább Ve-öd rész szavazott az egyezség ellen. Látnivaló, hogy a tervezet minél szűkebb keretre óhajtja szorítani a jogorvoslatot. Én ebben az irányban még tovább mennék és teljesen elejteném a felfolyamodást. Itt nincs és nem lehet szó bonyolódott jogi kérdésekről vagy nehezen tisztázható tényállásról, melyek indokolttá tennék azt, hogy még egy forum foglalkozzék az ügygyei. Ellenben fontos az, hogy az ügy mielébb jogerős befejezést nyerjen. Tapasztalat szerint a soronkivüli elintézés is, hozzászámítva az 5 napi felfolyamodási határidőt és a felterjesztést, leküldést, kiadmányozást és egyéb segédhivatali teendőket, legalább négy hetet szokott igénybe venni, tehát annyi időt, a mennyi alatt rendszerint az egész egyezségi eljárást be lehet majd fejezni. Az nem indok a jogorvoslat mellett, hogy a csődbeli kényszeregyezségi eljárásban is megvan. Sőt az egyezségi eljárásnak mintaadónak kellene lennie a jövő csődeljárására nézve a lebonyolítás gyorsaságában és felesleges formák és jogorvoslatok kiküszöbölésében. Erre a jogorvoslatra különben azért sincsen szükség, mert a tervezet igen erős fegyvert ad a hitelezők kezébe abban az esetben, ha az adós koholt mérleget vagy koholt tartozásokat állított fel vagy ha valamely hitelezőjének a szükséges többség elérése végett a többi hitelező beleegyezése nélkül kedvezőbb feltételeket biztosított. Mindezekben az esetekben bármely hitelező keresetet indíthat az adós ellen az egyezségből folyó leengedésnek hatálytalanná nyilvánítása iránt. Az alapeszme helyes, 241
