Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
11 joguk teljes élvezetében maradjanak, ha ugyan adott esetben önként nem mondanak le róla, hogy a csődöt kikerüljék, melyben szerzett joguk megtámadtatnék. Annak a bejelentésnek, melylyel az adós az illetékes kir. törvényszéknél az egyezségi eljárás megindítását kéri, tehát az adós egyszerű, egyoldalú bejelentésének a tervezet több tekintetben a csődnyitással analog joghatályt tulajdonít. Jelesül annak napjától kezdve az adós vagyona fölött csakis ezen törvény korlátái között rendelkezhetik és ellene külön kielégítési jogokat többé nem lehet szerezni (6. §.), az eljárás folyama alatt az elévülés nyugszik (34. §.) és abban az esetben, ha az egyezség meghiúsul és csőd nyittatik, a csőd azon a napon tekintetik megnyitottalak, a melyen a fizetésmegszüntetést a bíróságnál bejelentették. (28. §.) Ezen rendelkezések némelyike kiegészítésre szorul. így különösen hivatkozik a tervezet az adós rendelkezési jogának korlátozására, de nem írja körül a kellő szabatossággal, hogy ez a korlátozás miben áll. Nem elég azt tudnunk, hogy vagyonfelügyelő rendeltetik ki és hogy ezt micsoda hatáskör illeti meg. Ez már csak azért sem elegendő, mert kisebb fizetésképtelenségeknél, melyekben a tartozások összege 50.000 koronát meg nem halad, a vagyonfelügyelő a tervezet szerint mellőzhető. Világosan meg kell állapítani azt, hogy az adós mit tehet a vagyonához tartozó értékekkel, mit nem, mert a tervezetben erre vonatkozó kimerítő rendelkezés hiányozván, külön kielégítési jogokon kívül bármily más jogok szerezhetők az eljárás folyama alatt az adós vagyonára. Nézetem szerint a vagyon megterhelésén kivül semmisnek kell kimondani a fizetésmeg- szüntetés bejelentésekor meglevő vagyonból való minden elvonást is, mely az üzlet rendes folytatásával nem jár. Ennek világos kifejezést kell adni, hogy csődnyitás esetén a csődnek föntemlített visszaható erejénél fogva ne maradjon kétséges, hogy az adósnak mely jogcselekménye volt jogérvényes és melyik nem? A mi magát e visszaható erőt illeti, az is bizonyos helyreigazító értelmezésre szorul, mert a jelenlegi szöveg szerint nemcsak a retrospektív határidők számítanának a fizetésmegszüntetés bejelentésének napjától, hanem p. o. a megtámadási per megindítására rendelt 6 havi záros 3£fl
