Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Baumgarten Izidor: Az új irányok a büntetőjogban [297., 1909]
9 lyezik. Más kérdés azonban, vájjon meg tudnak-e felelni a változott perspectiva elvi követelményeinek. A törvényes szabályozás helyességét sőt nélkülözhetetlenségét a társadalmi élet rendezése szempontjából a természettudományi iskolák is elismerik, ámbár nézetük szerint akár jogi, akár erkölcsi szabványok kibocsátása helytelen feltevésen alapszik és hibás elméletekre vezet. Minthogy pedig a társadalmi együttlét szabályozása nem képzelhető a nélkül, hogy az állam bizonyos cselekményektől el ne tiltson, illetőleg azokra ne utasítson : nem a helyesség, hanem a komolyság és keresztül- vihetőség szempontjából a természettudományi iskolák, melyek a cselekmény és a büntetés kapcsolatában felcserélik a multat a jövővel, a bírálat első rostáján is csak akkor eshetnek át, ha tudományos szabatossággal ki bírják mutatni, hogy valaki a jövőben bűntettet és milyent fog elkövetni, vagy nem fog elkövetni. Ha tényleg természeti processus eredményei az emberi cselekmények és természeti kényszerűséggel folynak le; ha azok okai a jelenségek megfigyelése, csoportosítása és közös nevezőre való visszavezetése által kifürkészhetők: akkor az ok ismerete magában kell hogy foglalja az okozat előrelátását. A'természettudományi igazság kétfélére képesít. Először arra, hogy a részből az egészet helyreállítsuk, másodszor arra, hogy a jelenből a jövőt megjósoljuk. Egy állkapocs minőségéből a zoologus megállapítja az állat egész csontvázát, és az égi tünemények, mint a nap- és holdfogyatkozás bekövetkezése a legnagyobb szabatossággal meghatározható. Ha tehát tényleg egy tekintet alá esik a természeti esemény és az emberi cselekmény: akkor az ez utóbbinak bekövetkeztét ugyanazzal a bizonyossággal kellene előre tudnunk, mint az előbbit. Ez azonban soha sem fog sikerülni. A természet országában ugyanis minden egység typicus, az ember mint olyan individuális. Míg tehát egy helyesen megfigyelt vegyészeti reactió ép úgy észlelhető lesz Amerikában, mint Európában, ezer évvel ezután mint jelenleg: az emberben az egyéni elem annyira háttérbe szorítja a typust és a normál esetet, hogy annak előre mondása, milyen lesz egy határozott ember cselekvősége a jövőben, megoldhatatlan 9