Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
91 Ezekkel a megjegyzésekkel be is fejezhetném az előadásomhoz fűződő felszólalásokra vonatkozó észrevételeimet. Dr. Teller Miksa ügyvéd úr azonban az ő felszólalása túlnyomó részében nem az ipari bíróságról szóló fejezet, hanem a békéltető és választott bírói eljárást tartalmazó fejezetek bírálatával foglalkozott, a mit pedig én szándékosan mellőztem az előadásomban említett és Fodor táblabiró úr által is helyeselt okokból. Nem hagyhatom válasz nélkül felszólalásának ezt a részét sem, mert sajnálnom kellene, ha a javaslat ezen fejezeteinek kiovnatos ismertetésére alapított bírálata maradandóan azt a felfogást hagyná vissza e tekintélyes egyesület körében, mintha a tervezetnek ezek az intézkedései csakugyan olyan hibásak volnának, mint a hogy azt a t. tagtárs úr feltünteti. A felszólaló tagtárs úr azzal kezdi bírálatát, hogy a tervezet által kontemplált szervezet és bíráskodás rendkívül komplikált; állítását azzal okolja meg, hogy négyféle eljárás van a tervezetben szabályozva, t. i. a békéltetési eljárás, a választott bíráskodás, a döntő bíráskodás és a legszorosabb értelemben vett ipari bíráskodás. Megvallom, e bírálatot igazságosnak nem tartom. Hiszen az a körülmény, hogy a tervezet négyféle bíráskodást ismer, nem teszi egyiket sem nehézkessé, minthogy mindegyiknek más-más feladata van és szervezetük is, némi kivételtől eltekintve, teljesen elütő. De hiszen az ipari bíráskodás, habár más alakban, eddig is megvan; megvan továbbá a gyakorlatban a békéltetés és a választott bíráskodás is, bár törvényileg rendezetlen alakban; a t. tagtárs úr felfogása szerint úgylátszik a rendezetlen viszonyok tömege, a chaos, kevésbbé komplikált, mint a törvénynyel szabályozott rend. A mi pedig a döntő bíráskodást illeti, ez nem volt eddig, de nem volt sztrájktilalom sem; a javaslatban felállított sztrájktilalmi esetek a döntő bíráskodást nélkülözhetetlenné teszik. A mi a békéltető eljárással szemben felhozott bírálatot illeti, én nagyrészt ebben sem osztom dr. Teller ügyvéd úr felfogását. 105
