Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
89 sen külön személyzettel működjenek, úgy joggal helyteleníti annak álláspontját. Én azonban a külön ipari bíróságot akként értelmezem és a súlypontot abban látom, a mit a tervezet 767., 768. §-aiból kiolvasok, t. i. abban, hogy ott, a hol az ipari bíróság hatáskörébe tartozó és a munkásbiztosítási bírósággal is összekapcsolt teendők az ipari bíróság elnökét eléggé elfoglalják, ott ez a bíróság a rendes bíróságtól önállóan működjék, mert a hivatkozott elvi okok ezt indokolják, gyakorlati ok pedig egyáltalán nem szól ellene. Minthogy pedig ipari bíróság, előadásomban tett javaslatom elfogadása esetén, első sorban iparilag jelentősebb helyeken, törvényszéki székhelyeken állíttatnék fel, ennek teendője, kapcsolatban a munkásbiztosítási bíráskodási teendőkkel, előreláthatólag csaknem mindenütt teljesen lekötné a külön ipari bírósági elnök, valamint segéd- és kezelő- személyzet munkaerejét és így ez a körülmény indokolja a külön ipari bíróság felállítását, a melynek a rendes bírósággal való kapcsolatát eléggé biztosítja az, hogy a személyzet a rendes bírósági személyzet létszámába tartozik. Önként érthető, hogy itt, a hol az ipari bíráskodás oly csekély elfoglaltsággal járna, hogy az a bírósági elnök munkaerejét nem kötné le teljesen, az ipari bíráskodás különállása lényegileg nem volna egyéb, mint elkülönített perkezelés. Megvallom, ilyen ipari bíróságok felállítására nem is helyeznék súlyt és miként előadásomban javasoltam, kisebb forgalmú helyeken az ipari munkaviszonyból eredő kisebb jogviták eldöntését a járásbirósági hatáskörben meghagyandónak vélem. Dr. Fodor Ármin táblai biró úr felszólalásából azt értettem, hogy a külön ipari bíróságok felállítására vonatkozó nézetemet, ebben a terjedelemben, ő is helyesli. Nem hallgathatom el azonban az övével ellenkező azt a nézetemet, hogy az eljárás elveinek részletesebb kifejtése a tervezetben alig foghatott helyt. Miként Dóczi ügyvéd úr helyesen reámutatott, az ipari bíróságok és a rendes bíróságok eljárása közötti összhang csak a polgári perrendtartás és az itt tárgyalt javaslat rendelkezéseinek összeegyeztetése útján biztosítható. Már pedig addig, a mig maga a polgári perrendtartás szentesített törvény alakjában végleges szöveget nem 103
