Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
75 sem biztosítéka annak, hogy az alkalmazott érdekei egyenlő súlylyal nyernek képviseletet a főnöki, a munkaadói érdekekkel. És végezetül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy míg a főnöki érdek, a mely az ipari bíráskodásban képviseletet óhajt nyerni, egyforma és egyenlő az összes szakmákban és az összes változatú üzemekben, egyenlő a nagy- és kisiparosnál, illetve kereskedőnél, addig az alkalmazott érdeke és jogigénye annyiféle, a hányféle az alkalmazott. A nagy bankokban dolgozó igazgató ép úgy alkalmazott, mint a gyakornok és, azt hiszem, csak közismert igazságot mondok, ha azt állítom, hogy a szintén alkalmazott igazgató, irodavezető, üzemfőnök stb. közelebb áll a munkaadó főnökhöz, mint alkalmazott társához, a gyakornokhoz, a kishivatalnokhoz vagy pláne a munkáshoz. Hogy képviselje már most az alkalmazott-ülnök minőségben bíráskodó gyár- vagy bankigazgató a jogigényét érvényesítő gyakornok, munkás érdekeit ? Az pedig, azt hiszem bizonyára kétségtelen, hogy az alkalmazott bírák nem a munkások és gyakornokok, hanem a vezető állású tisztviselők és munkavezetők lesznek. Ezeket mint legtekintélyesebbeket fogják az alkalmazottak megválasztani, és gondoskodni fognak a főnökök is arról, hogy csupa "gutgesinnt» alkalmazott választassák meg. Az úgynevezett «öntudatos» munkások még mindig sokkal kevesebben vannak, mint az állásukat féltő alkalmazottak. Hiszen ne téveszszük szem elől, az ipari, illetve kereskedelmi bíróságok elé nemcsak a többé-kevésbbé szervezett gyári munkások ügyei kerülnek, hanem az ennél sokkal nagyobb számú és inkább, hogy úgy mondjam, polgári osztályhoz tartozó ipari és kereskedelmi egyéb alkalmazottak, magántisztviselők ügyei is. Leszögezhetem tehát azt a tényt, hogy az alkalmazottak érdekei nem fognak képviseletet nyerni a tervezett ipari bíróságokban és hogy tehát ezek ítéletei nem lesznek megnyug- tatóbbak, mint az önállóan, minden főnöki befolyástól mentes, pártatlan objectiv jogászbiróé. Ha pedig azt mondják, hogy hiszen ott lesz a tanácsban ugyanaz az elfogulatlan, pártatlan, objectiv jogászbiró, a ki a két ellentétes érdekképviselet felfogása közt dönteni hivatott, akkor erre csak az lehet a felelet, hogy ha úgyis ő dönt és 89