Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
a családjogi tartás feltételeitől. Ezért természetesen végpontot is kell neki tűzni, mert különben in infinitum állna fenn, addig, mig a gyermek él. A családjogi tartási kötelezettségnél azonban nem így van; az ily kötelezettség addig áll fenn, a meddig a szükséglet fennáll, mert csak akkor keletkezik, a mikor az illető tartásra jogosult rászorul és addig tart, a míg ez a rászorultság tart. Miért nem mondja ki tehát a biró ítéletében azt is, hogy meg fog szűnni ez a tartási kötelezettség, ha a gyermeket más valaki örökbe fogadja, a ki őt el fogja tarthatni? Miért nem mondja ki a biró azt, hogy meg fog szűnni ez a tartási kötelezettség, ha a gyermek vagyont szerez? S általában, miért nem sorolja fel a biró mindazon eseteket is időpontok szerint, a melyekben a jog szerint megszűnik a tartási kötelezettség? Mert hiszen a rászorultságnak megszűnése épen olyan ténye a tartási igénynek, mint számtalan egyéb ily tény és mint ilyen annak megállapítása nem is tartozhatik abba az ítéletbe, a mely a tartási igényt megállapítja. Nézetem szerint ez a kérdés úgy lenne helyesen megoldandó, hogy a biró egyszerűen a tartási kötelezettséget mondja ki úgy, mint minden más családjogi tartásnál. Az atyának dolga azután ezt a tartást (a végrehajtás megszüntetése útján) elhárítani magától akkor, hogyha a gyermek már keresetképes és annak daczára rajta keresi eltartását. De ha a bírói gyakorlat így meggyökeresedett is a tartás véghatáridejének kimondásában, még akkor is a gyermekvédő törvények föltétlenül megszabják neki -— a mint azt a ma hallott határozat szerint a kir. tábla helyesen meg is állapította — a korhatárt, a melyet szem előtt kell tartania. Az olyan törvénytelen gyermek, a kit anyja nem tud eltartani, elhagyott gyermek. A természetes apa kötelezettsége az ily gyermekkel szemben nem lehet rövidebb tartamú, mint az állam, illetőleg a község, szóval a közellátás kötelezettsége, mert hiszen a közellátás csak előlegezi az eltartást azoknak a számlájára, a kikre az első sorban súlyoso- dik. Ehhez képest ezt a problémát, remélve, hogy a joggyakorlat ebben az irányban fejlődik, szintén elintézettnek tekinthetjük. További kérdés, hogy a tartásdij a kereset beadását megelőző időre mennyiben ját. Ez már voltaképen nem a gyer91
