Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
75 költségvetésben 7.200,000 К-át vett fel a törvényhozás az állam által gondozott gyermekek eltartási költségeire. Kérdés* hogy a házasságon kívül született gyermekek száma az összes államilag gondozott gyermekeknek mily hányadát képezi? Az 1907. évben — fájdalom, az 1908-ik évi adatokkal még nem rendelkezem — az összes gyermek- menhelyek 6251 házasságonkívül született gyermeket vettek fel. Itt szives engedelmükkel rá kell mutatnom egy oly jelenségre, mely némileg tárgyamtól eltér. Bizonyos körökben egész gyermekvédelmi intézményünket csak olybá tekintik, mintha ennek tulajdonképen más rendeltetése nem is lenne, mint hogy a könnyelműen nemzett, házasságon kívüli gyermeket az adófizető közönség eltartsa és ez által a léha, könnyelmű életnek útat törjünk. Sajátságos, hogy azóta, mióta az állami gyermekvédelem intézményére vonatkozó adatokat gyűjtjük, az előtt a tapasztalat előtt állunk, hogy a házasságon kívül született gyermekek számaránya évről-évre csökken, a házasságban született és állami gondozást igénylő gyermekek száma évről-évre emelkedik. így 1904. évben a házasságon kívül született gyermekek száma 61'57 %-ot tett ki. Ez a százalék azután 54-re apadt és 1907-ben 58 ra szállott le. Tehát ma állíthatjuk, hogy az állami gondozás alatt álló gyermekek között majdnem egyenlő arányban vannak a házasságon kívül és a házasságban született gyermekek. E kérdést csak azért érintettem, mert ebben a jelenségben socialis közállapotainak bomlasztó hatása nyilatkozik meg. Megnyilatkozik a munkáskérdés, a társadalmi nyomor, a családok elzüllése. A szerencsétlen családfő elbukik, elbújdosik. anyagilag tönkremegy, a család pedig kénytelen az állami gyermekvédelem oltalmát felkeresni. E jelenséget közbevetőleg megérintvén, visszatérek tárgyamhoz. Figyelembe véve, hogy a házasságon kívül született gyermekek az államilag gondozott gyermekeknek ma még több mint felét teszik ki, azon esetben, ha a gyermek nemzőjével szemben alkalmazhatnék a törvényes intézkedéseket, több százezer koronát tenne ki az az összeg, a melyet ugyancsak gyermekvédelmi czélokra fordítván, szélesebb mederben folytathatnék gyermekvédelmi munkásságunkat. 75
