Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
tett gyermeket nem részesíti kellő lelki, erkölcsi és anyagi védelemben a saját apjával és a társadalommal szemben! tehát éppen azt nem, a ki legjobban érzi azt a stigmát, a melyet a társadalom ő reá süt. Evvel az emberrel szemben senki semmiféle kiméletet, semmiféle enyhítést nem ismer. Se vele szemben, se az anyával szemben, a kinek egész életében nem bocsátják meg azt a gyöngeségét, hogy engedett a férfi csábításának vagy vére hatalmának. Ilyenkor mindig a házasságnak védelmével állnak elő és avval, hogy a teljes megbocsátás és a gyermekek jogi helyzetének teljes egyenlősítése esetén a tisztességes nőknek akkor semmi néven nevezendő prémiumuk nem volna tisztességükért és megfeledkeznek arról, hogy a házasság erkölcsi értékével nem férhet meg az olyan álláspont, a mely a házasságot egy nagy erkölcstelenség és igazságtalanság árán tudja megerősíteni, megfeledkeznek továbbá arról, hogy egyfelől annak a gyermeknek létrehozásában a férfinak legalább is olyan része van; mint a nőnek, másfelől arról, hogy mikor mi az egyenlősítést akarjuk, mi azt csakis abban az esetben akar-. juk, midőn feltétlen bizonyossággal — már t. i. emberi bizonyossággal -— igazolják, hogy valóban az illető férfiú gyermekéről van szó. Azt mondani tehát, hogy egy ilyen idegen gyermeknek a családi életbe behozatala tönkre fogja tenni a családi életet és fel fogja forgatni a házasság intézményét, nézetem szerint teljesen alaptalan felfogás, mert nem is tekintve, hogy a kérdésnek ilyen irányban fejlesztése átalakító nevelő hatással lenne a társadalomnak és abban minden egyesnek is felfogására, ha a társadalom a házasság intézményének megbontását, a mikor számtalan esetben — mi jogászok igen sokat beszélhetnénk erről a kérdésről, ha szabad lenne — a házasságon belül születnek ilyen, mondjuk, törvénytelen gyermekek; ez a hazugság a házasság intézményét igen sokszor nem forgatja fel; midőn lehetséges az, hogy mindkét házasfél részéről mostoha gyerekeket hoznak egy családba, a kik azért — noha a házasfelek egyikéhez sem fűzi őket a vérség köteléke -— annak a családnak békéjét szükségkép nem zavarják; midőn társadalmunk felfogása szerint a férfinak a házassság megkötése t>6 66
