Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
(it a milyen a Code de Procédére civile-ben van, t. i. lehetővé kell tenni a bírónak a dülai de gráce-t, vagyis azt, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben hivatalból részletfizetést engedélyezhessen az adósnak a hátralékok törlesztésére. így lehetne a perjogi szempontokat egyesíteni a méltányossági szempontokkal. A szülési költségek kérpésében. mint az korábbi előadásaimból és írásaimból is kitűnik, tökéletesen egyetértek a t. előadó úrral. Ebben a tekintetben különben tervezetünk is teljesen a modern humanizmus felfogása alapján áll és mivel ezzel szemben, a mint látom, igen kevés kifogást hoztak fel az irodalomban is, remélhető, hogy ha a Ptkv. tervezetéből törvény lesz, akkor törvényhozásunk is az egyedül méltányos álláspontot fogja elfoglalni a szülési költség kérdésében is. Hogy bíróságaink ebben a kérdésben miért zárkóznak el még mindig a tervezet által is elfoglalt, részükről már ma is követhető állásponttól, azt szintén nem tudóm megérteni. Igaz, physio- logiai szempontból az anya épen olyan mértékben oka annak, hogy házasságon kívül gyermeke született, mint az apa és hogy ennek következtében a szüléssel járó összes költségeket, összes hátrányokat, anyagi szempontból is épen úgy kell elviselnie, mint az apának. Ámde ha eltekintek is attól, hogy az esetek túlnyomó részében az apa a vétkesebb fél — ha szabad ezt a szót használnom, persze nem büntetőjogi értelemben, mert legtöbbször ő a támadó, az aggressiv rész — és ha arra az álláspontra is helyezkedem, hogy mindketten egyenlő mértékben felelősek azért, bog) világra jött a gyermek: akkor is méltányos lenne, hogy legalább is megosszák a szüléssel járó összes terheket és hogy a bíróságok legalább ezek felét állapítsák meg minden esetben a férfival szemben, nem pedig csak a csábítás esetében. De különben is száz esetből kilenczvenben megállapítható a csábítás is, csak mélyebb psychologiával kell az eseteket bírálni. Ebben a kérdésben az ipartörvény tervezetével szemben, a melyet az előadó úr felhozott, bizonyos megnyugvással utalhatunk a balesetbiztosító, ill. betegsegélyező törvény ama 64
