Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
a bíróság neki megítélne. Az a rendelet azonban, a melyet az igazságügyminiszterium nemrég már harmadszor ismételt, utasítva a bíróságokat, hogy a gyámhatóságokat minden egyes ilyen tartási perről értesítsék, bár mindenesetre igen üdvös intézkedés, de szintén nem vezet egészen czélhoz azért, mert hiszen csak a már megindított perekről lehet értesíteni a gyámhatóságot, azonban arról a számtalan esetről, midőn akármilyen okból a per egyáltalában nem indul meg, midőn tehát az anya egyáltalában nem jut abba a helyzetbe, hogy az apától a tartásnak mai minimális összegét is megkapja, természetszerűen nem értesül a gyámhatóság, a mely így nem járhat el a gyermek érdekében. Nézetem szerint igen radikálisan és igen üdvösen lehetne ezt a kérdést megoldani minden törvényhozási intézkedés nélkül úgy, hogy a belügyminiszter utasítsa az anyakönyvvezetőket, hogy minden egyre házasságon kívül történt születés bejelentéséről az illetékes gyámhatóságot azonnal érte sítsék, a gyámhatóság pedig köteles legyen gondoskodni arról, hogy a tartási per azonnal meginduljon, természetesen a gyámhatóság folytonos felügyelete alatt, nehogy visszaéljenek az anya tapasztalatlanságával, könnyelműségével vagy — a mi végre szintén előfordul — lelketlenségével. Ennek eredménye mindenesetre az lenne, hogy igen kivételes esetben esnék el a gyermek attól a tartási összegtől, a mely neki föltétlenül jár és melyre a róla gondoskodó anya a legtöbb esetben ugyancsak rá van szorulva. A mi az álllami menhelyek felperességét illeti, a mely kérdést az előadó úr szintén felvetette, én elvben nem látok semmi nehézséget ennek törvénybe iktatására, mert hiszen a jogviszonyok szabályozásánál elsősorban és egyedül az igazságosság és emberiesség követeléseit kell szemmel tartani, nem pedig a jog dogmatikájáéit. Ma, a mikor a tartásdíj megszabásának előföltétele az apaság megállapítása, a men- hely természetesen csak azon az alapon követelheti az apától a vele szemben megállapított avagy általa fizetni kötelezett díjakat, amely alapon mindenki — az apa is — követelheti az apától a helyette tett szükséges kiadások megtérítését, akár a cessio ex lege, akár a negotiosum gedio 61 ei
