Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
59 jognak elemibb és ethikaibb alapon nyugvó kérdése, mint ez, nem is képzelhető. Erről különben már annyiszor bőven nyilatkoztam, hogy most nem akarom ismétlésekkel foglalni le becses idejüket, miért is utalok korábbi irataimra erről a kérdésről. Egyet azonban mégsem hallgathatok el evvel a meg- okolással szemben. Ez ugyanis szertelennek tartja a férfinak életfogytiglan terhelését a tartás kötelességével, a mi végre is nem túlságos anyagi teher, de nem tartja szertelenségnek, lelketlenségnek és igazságtalanságnak, hogy a gyermek anyja éltefogytáig viselje nemcsak a gyermek gondozásának anyagi terhét, erkölcsi felelősségét, hanem a társadalom megvetését is! A mi a tartásnak összegét illeti, abban is teljesen igaza van a t. előadó úrnak, hogy ez szégyenletes. Találkozunk 4-—6—8—10 koronás havi tartási összegekkel; a 12 koronánál nagyobb összeg már ritka és valósággal fehér holló számába megy, ha 20—24 koronát állapítanak meg havi tartás fejébe. Méltóztassék már most elképzelni, hogy a mikor, mondjuk egy szegény cselédleány vagy napszámosné gyermekéről van szó, hogyan tartsa az el gyerekét 4—8 koronából : Hiszen ez a gyerek nem marad mindig csecsemő; bár akkor is többe kerül a tartása, sőt az anya is jobb táplálékra szorul, a mellett, hogy épen a gyermeke gátolja sokszor a munkában, úgy, hogy miatta kevesebbet keres. De a mikor a gyermek felnő, mindenféle szükségletei gyarapodnak és mégis 12 vagy 14 éves koráig ebből a 4—8 koronából kénytelen az a szegény anya ezt a szegény gyerekét eltartani ! A már is annyira áldásosán működő gyermekmenhelyek kimutatják, hogy a legkisebb összeg, a melyen az ilyen gyermek eltartható, havonként 14—16 korona és mégis a bíróság ezt a minimumot sem állapítja meg, holott ha egy állami intézet a maga nagy összeköttetései és kedvezményei ellenére sem képes olcsóbban eltartani egy gyermeket, akkor egy cseled vagy munkásleány még kevésbé képes arra. A bíróság azonban minderre nincs tekintettel, a minthogy nincs tekintettel a gyermek fokozódó szükségleteire sem, a melyek a tartásdíjnak fokozódó összegben megállapí59
