Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]

49 utóbbiaknál 20*05%-ban, 20—24 éves az előbenieknél 28*06%- ban, az utóbbiaknál 39'16%-ban, a 25. évtől kezdve az arány megfordul, így 25—29 éves anya az előbbieknél 26*57%-ban, az utóbbiaknál 18*95%-ban, 30—39 éves az előbbenieknél 32*66%-ban, az utóbbiaknál 16*80%-ban stb. Következik mindezekből, hogy a házasságon kívül szü­löttek fokozottabb testi, hivatásbeli és erkölcsi elfajulása (nagyobb halandóság, terhesebb élet, satnyább nemzedék, nagyobb kriminalitás, stb.) fokozottabb állami és társadalmi oltalmat igényel. E téren első kötelesség az anyagi érdekek legmesszebbmenő védelme (és a családpótló hivatásszerű gyámság, patronage). Befejezés. A korábbi jogrendszerek a házasságon kívüli gyermekek­kel szemben nem bántak oly mostohán, mint mai joggya­korlatunk. Mily vívmánynak tekintjük a Curia 79. sz. polg. dönt­vényét, pedig a római jog a törvénytelen gyermeket anyjával szemben megillető öröklési igényére vonatkozólag már e döntvényünk álláspontját követte. (§. 7. Jnst. III., 3.; §. 3. Jnst. III., 4.; §. 4. Jnst. III., 5.; 1. 2., 4., 8., Dig. 38., 8.; 1. 5. Cod. VL, 57.) Miután a római jog az ágyas viszonyt «licita cousuetudo»-nak tekintette, az e viszonyból származó gyermekeket, liberi naturales az apával szemben is különböző kedvezményekben részelteti, melyeket a Novellák mind tovább fejlesztenek. A kánonjog lényegileg nem tér el a római jogi rendszertől. A germán népjogok közül a longobard jog a házasságon kívül született gyermekeknek különösen kedvez. A szász és a sváb tükörrel kezdődik a gyermekek ex­lex állapota. Utóbbi szerint ily gyermek jószága, ha csak nem végrendelkezett vagy törvényes leszármazója nem volt, a juB bastardagii, droit de bátardise czímen a fejedelemre száll, mely rendelkezés reformmozgalmat jó időre lehetetlenített.* * Engelmann: Die rechtliche Stellung der unehelichen Kinder nach bayrischem Landrecht. 24. 1. 292 49 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom