Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
n nyába, a kérdés sokkal eredményesebben volna megoldható, a két oldalról kutatott igazság talán közelebb jutna ahhoz a soha el nem érhető, bármennyire is óhajtott absolut igazsághoz. A szemérem ellenÉbűncselekmények tekintetében, mielőtt a kérdés tulajdonképeni tárgyalására áttérnék, általánosságban csak egy-két momentumot óhajtok megjelölni annak igazolása szempontjából, hogy ezek a delictumok voltaképen speciális, a többi delictumok ismérveit részben nélkülöző alapokon nyugvó cselekmények. Míg t. i. a többi delictumok- nál az emberi rossz indulatok, a melyek az embernek, mint ilyennek integráns részét nem képezik, szerepelnek mint vezérlő motivumok, addig ezeknél a delictumoknál a nemi ösztön, mint ilyen prsevaleál és ezen speciális szempont a szemérem elleni bűncselekmények tárgyalásakor megkívánja, hogy ezt tekintetbe vegyük. Maga a generális törvényeket kereső statisztika is con- cedál annyit, hogy a szemérem elleni bűncselekmények egy sajátságos irányzatot követnek. Ferri megállapította, hogy ezek a cselekmények sajátszerüen haladnak előre, kezdve a téli hónapoktól: február-márcziuslól gyorsan emelkedő fokozatban haladnak egész júliusig a legmelegebb időszakig. Ebben az időpontban egyszerre beáll a nagy csökkenés ; egészen októberig gyorsan fokozódó visszaesés áll be és ez az irányzat azután márcziusig ismét stagnál. Ezt a specziális jelenséget, a melyet különben Németországra vonatkozólag Aschaffenburg is konstatált, a többi delictumoknál nem találjuk meg. Jellemző, hogy a gyermekek ellen elkövetett szemérem elleni delictumok sajátságos módon ugyanezen irányzatot követik. Maga pz a jelenség gondolkozóba kell hogy ejtsen a tekintetben, hogy itt tényleg valami különös motívum uralkodik, a mely a többi bűncselekményekkel közös jellemvonást nem tüntet fel. Én a statisztikai eredmények tekintetében Herz Hugónak «Verbrechen und Verbrechertum in Österreich» czímű munkájából néhány adatot vettem ki. Nem akarok levonni semmiféle positiv dogmatikai megállapítást, de ki akarom domborítani, hogy bizonyos egyéb szempontok uralkodnak ezen cselekményeknél, mint a többieknél. 39»
