Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
7 természet. Nem akarom felidézni a tisztelt teljes ülés tagjainak emlékezetében azokat a mozgalmakat, a melyek az u. n. urningparagraphus eltörlése érdekében Németországban megindultak, a melyben itt-ott talán a komikum hatásával biró mozzanatok is vegyültek, midőn pl. az egyik abolitionista azzal érvelt, illetve fenyegetőzött, hogy nagyot néznétek ti büszke heterosexualisok, ha egy szép napon arra ébrednétek fel, hogy a homosexualisok vannak többségben, és ezek alkotnák meg nektek a szemérem elleni bűncselekményekről szóló szakaszokat. (Derültség.) Ha visszaadnák a kölcsönt azért a sok szenvedésért és rettegésért, amelyet ti heterosexualisok okoztatok nékik. Nem minden komikus hatás nélkül van Moll fejtegetése sem, a ki ecseteli azt az elképedést, amely a mai társadalomban támadna azon a napon, a midőn minden homo- sexualis nyíltan bevallaná, hogy ő homosexualis, hogy elcsodálkoznék az apa a fián, a gyermek az apján, nővér a fivéren stb. Lényegükben azonban az ilyen nyilatkozatok is igen sokat mondók. Hogy ne sokáig immoráljak a kérdés ezen oldalánál, kijelentem, hogy a kérdésnek az orvostudományra vonatkozó részét, az exact tudománynak fattyúhajtásaként emlegetett psychiatriai vívmányokat e téren elfogadom. E kigunyolt tudományágnak az igazság keresése közben nehéz munkával megállapított eredményét ezen a téren a magamévá teszem: a homosexualis nemi érzést én is beteges hajlamnak, betegségnek tartom. Nézetem szerint azonban a psychiatria ezen egyértelmű, kétségbe vonhatatlan eredményének elejtése után sem foglalhat helyet semmiféle büntetőcodexben a mi 241. §-unknak vagy a német 175. §-nak megfelelő rendelkezés, mert a homosexualis cselekmények nem foglalnak magukban delic- tiosus elemeket. E tétel megvilágítására vizsgálnunk kellene azt a reform- irányzatot, amely különösen Németországban, ahol a mint tudjuk, a büntetőtörvénykönyv reformja küszöbön van, megindult, valamint vizsgálnunk kell magának a bűncselekménynek a fogalmát is, ha csak nem akarunk megelégedni 387
