Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
5 zésre alkalmas fegyvereket kell kezelni. E szempontból sajnosán nélkülöztük egyrészt a bisexualitás kérdésének, másrészt a homosexualitásnak, mint az egyénnel veleszületett, mondjuk, kóros hajlamnak a bemutatását. Egyéb kérdések, hogy kik és mióta foglalkoznak a kérdéssel, valamint a homosexualisok belső életének, ruházkodásának, gondolkozásmódjának, jószívűségének stb. descriptiója, úgy hiszem a jogászt csak másodsorban érdekelheti s érdeklődése fokának megfelelően rendszerint ismeri is ezen kérdéseket. Részemről, mondom csak ezen két kérdésre akarok pár szóval kitérni. A bisexualitásról csupán annyit, hogy bizonyos fokig minden ember kétnemű. Nincs ember, a ki, ha ezen szempontból magát alaposabban megfigyeli, rá ne jöjjön, hogy a másik nemet characterisáló bizonyos érzések és irányzatok az ő nemi világában is előfordulnak. Az embryonál körülbelül a negyedik hónapig nem lehet eldönteni, hogy milyen nemű lesz; a nemi részek a kifejlődött embernél is, a mint ’ tudjuk, közös alapúak; a protozoák mind hermaphroditák; a pubertas idejében fiúgyermekek mellében nem ritkán tejet észlelnek, stb. Ha már most a másik nemet characterisáló érzés és dispositio túlnyomóvá lesz az egyénben, ennek meg- felelőleg többé-kevésbbé kifejezetten homosexualis egyénekkel állunk szemben. Egy másik fontos kérdés, mely, hogy úgy mondjam, megérteti velünk a psychiatria álláspontját e kérdésben, mely a psychiaterek között hosszú időn keresztül élénk vita tárgyát is képezte, amely kérdés azonban ma már jóformán teljesen tisztázottnak vehető, azon kérdés : természetére nézve a homosexualis nemi irányzat valamely az egyénnel veleszületett kóros nemi ösztön-e, vagy pedig egy az idegrendszer esetleges enerválódása folytán aquirálható megbetegedése-e az addig normális embernek. A régi psychiaterek, de újabban Bloch és Wachenfeld is ez utóbbi iránynak képviselői. Moll, Kraft-Ebing, Hirschfeld, Merzbach az előbbi nézetet vallják magukénak. Sőt maga Bloch is, a ki «Beiträge zur Ätiologie der Psychopatia sexualis» czímű munkájában az aquirálható homosexualitás álláspontján állott, 885
