Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
38 köteles kor kezdete, a gyermek 14. életévén túl törvényesítés ritka kivételkép következik be. Azon nők, kiknek házasságon kivül gyermekük született, de utóbb férjhez mentek, csak az esetek felében kötöttek házasságot a gyermek nemző atyjával, az esetek másik felében más férjhez mentek.* Az ily törvénytelen gyermek a mostohaatya családjába jut. Ritkább azon eset, midőn a férfi, kinek törvénytelen gyermeke van és ki ezzel együtt él, megnősül. Az ily törvénytelen gyermek mostohaanyát kap. Az eddigi fejtegetésekből megállapíthatjuk, hogy nem elég a törvényes gyermekeket a házasságon kívül született gyermekekkel szembeállítani. Az utóbbiak közt rendkívüli sokféle megkülönböztetés teendő : testileg, lelkileg valamennyi veszélyesebb helyzetben van, mint a törvényes gyermek. De e veszély foka lényegesen függ attól, hogy a törvénytelen gyermekek melyik csoportjába tartozik. Az ismertetett megkülönböztetésektől eltérő alapon Mayr id. művében a házasságon kívüli gyermekek három nemét állítja fel: 1. ismeretlen apáknak nemi kicsapongásból eredő szülöttei, 2. ideiglenes összeköttetésből származó gyermekek, kik némi apai gondozásban részesíttetnek és 3. állandóbb összeköttetésből származó gyermekek, kik előreláthatólag tör- vényesíttetnek. Ezek szerint a házasságon kívüli születések arányszáma önmagában még mit sem jelent. Az említett megkülönböztetések bevilágítanak a homályba. Legkevésbbé volna indokolt a magas arányszámból arra következtetni, hogy az illető ország népe erkölcstelenebb, kicsapongóbb, mint azon ország lakossága, melyben ez arányszám kisebb. Hiszen a család- alapítás iránti törekvés megvan mindenütt, de az írott házassági jog nem alkalmazkodik mindenütt a nép erkölcseihez. Mayr id. müvében (195. 1.) helyesen jegyzi meg: dininél természetellenesebb a törvényes házassági jog s minél inkább áll ellentétben a nép erkölcseivel, annál nagyobb nyomást gyakorolnak külső körülmények arra, hogy felek ne keljenek egybe». * O. Spann: Die Stiefvaterfamilie unehelichen Ursprungs, 10. sköv. 1. 38
