Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Fischer Ignácz: A homosexualitás és annak forensikus méltatása [295., 1909]
16 Ezek alapján azon nézet támadhatna, hogy miután a nemi objectum a psyche terméke, hogy a homosexualitás nem veleszületett hajlamon alapul, hanem egy szerzett anomalia, mely a fiatal korban létesült alkalmi okok alapján támad. De a tapasztalat ez ellen szól. De az összes occasio- nalis momentumok között, melyek a normalis libidónak a természetellenes irányba való terelődését létesítené, egy sincs, mely minden viszonyok között homosexualitást létesíthetne. Ugyanazon ártalmak, melyek egyes esetekben a homosexualitás kialakulásához nagy mértékben hozzájárulnak, más esetekben semmi tekintetben sem tángálják a heterosexualis érzetet. Sőt még öröklésileg terhelt egyéneknél sem váltják ki minden esetben az ugyanazon nem iránt való érzületet, jóllehet az említett kártékony befolyások, mint internátusbán való tartózkodás, fiatal korban űzött mutualis onania stb. érvényesültek. Tehát határozottan tagadni a veleszületett hajlamot ezek mérlegelése után nem lehet. De pusztán a veleszületett hajlam ismét nem elegendő az inversio létesülésé- hez, rendellenes nemi érzet kifejlődéséhez sok más ok is szükséges. A veleszületett hajlamot az agy specialis organisatiója létesíti. Ezen specialis organisatiót magyarázhatja a bisexua- lis theoria, szintúgy azon másik theoria, mely szerint egy egyénben a férfi és nő-jellemeknek való keveréke megvan. Egymagukban ezen theoriák nem fejtik meg a homosexualitás létesülését, még talán legplausibilisabb a Freud- féle magyarázat, mely szerint egy bizonyos sexualis constitutio, sexualis koraérés és infantilis sexualis eseményekre való visszaemlékezésnek fokozott rögzítése szükséges a homosexualitás fennforgásához. Mindezen momentumok az egyén sajátlagos idegrendszorbeli organisatiójában találják meg eredetüket. Löwenfeld a Freud-féle theoriának könnyebb megértése végett következő példát hozza fel: tegyük fel, hogy egy fiú hasonkorú barátja vagy egy felnőtt által onaniára csábíttatik, ekkor benne azon kép támad, mely szerint egy férfi egyén, nemileg izgatódott, ezen actus ezen bizonyos kép által ismét kiváltódhatik. Ha ezen fiúgyermek nincs idegesen disponálva, akkor ezen associatio a későbbi benyomá360
