Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Fischer Ignácz: A homosexualitás és annak forensikus méltatása [295., 1909]
9 ha azzal egyedül lehetett, huszár uniformist öltött, czigaret- tára gyújtott, szeretőjével borozott. Ekkor nagy passióval trivialis huszár-kifejezéseket használt, azt, mint a férfiak teszik, csipkedte, csókolgatta, ölelgette. Mindezen lelki sajátosságokat szépen ecseteli Moravcsik professzor egyik munkájában, bol egy általa megfigyelt 35 éves, jobb társadalmi osztályhoz tartozó férfi iratát ismerteti. Ebben az illető elmondja, hogy mindazok, kik a fajtalanságokat nemi ösztönükből kifolyó ingerből űzik, magukat egymásközt «schwestereknek» mondják. A schwesterek egytől- egyig mind különcz emberek, ezekben Krafft Ebing theoriája szerint női agyvelő, női gondolkozásmód s érzés székel, ezt ő saját észlelésével, mi egy pár 100 urningosra vonatkozik, megerősíti. Ezek a schwesterek mind maga volt a megtestesült rend, tisztaság, csíny s pedantéria, mindannyi tud főzni, varrni, értik az otthonnak kellemesé való tételét, mindnyája jó társalgó, különösen bizalmas «Schwester» társaságban. Mindegyik maga egy-egy tanulmány. Ekkor lehullanak a nyűgöző lánczok, mindegyik szabad folyást enged gondolkozás módjának,megváltozik modoruk, viselkedésük, sőt még hangjuk is. Azok a megjegyzések, felsóhajtások, kaczagások, mik ezen társaságban hallhatók, azt egy nem «Schwester», még ha legjobb színész lenne is, nem tudná utánozni. De egyik Schwester a másikat felismeri, ő 1000 ember közül, ha köztük 10 schwester van, azokat kiválasztja, a tiz közül legfeljebb egyet téveszt, de kilenczet biztosan felismer. A schwesterek idegenek előtt nem igen szoktak kigombolkozni s csak akkor melegszenek fel, ha egy közös ismerős megalkotja köztük az összekötő lánczszemet, vagy mint a «schwestereket» egymásnak bemutatja. Schwester schwestert, bármily nagy köztük a társadalmi különbség, nem szokott elutasítani, hanem mindig testvéri szeretettel fogadja, talán innen is van a «schwester» kifejezés. Egymástól sem szívességet, sem apróbb pénzkölcsönt nem tagadnak meg s egymást, a hol csak lehet, segítik. Vannak köztük azután rosszindulatúak s fösvények is, azoknak alig akad társasága. A melyik «schwester» szerelmes, úgy teljesen átalakul. Ilyenkor elhanyagolja társadalmi állását, polgári kötelezettségét s 353
