Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]

33 Mi történik, ha a bíróság az egyezséget gyámhatósági jóváhagyás hiányából érvénytelennek tartja? Az anya a gyámhatósághoz fordul, utóbbi az egyezség jóváhagyását megtagadja, utasítja az anyát perújításra, vagy új perre, vagy gondnokot rendel ki a perlésre. A bíróság ily esetekben respektálja a gyámhatósági intézkedést. így ki­mondta a Curia, hogy hasonló esetben az anya a pert meg­újítani, illetve új pert indítani jogosult, az árvaszéktől nyert ama utasítása folytán, hogy gyámi minőségében perújítással éljen. C. 901. decz. 20. G. 458. Ha a gyámhatóság az egyez­ség jóváhagyását kifejezetten megtagadva a házasságon kívül született gyermek igényeit érvényesíteni rendeli s erre magát az anyát mint gyámot utasítja, nincs kizárva, hogy az egyez­ség megtámadásával a tartási igényt maga az anya is érvé­nyesíthesse. C. 89/1898. C. 902. márcz. 14. I. G. 601/901. Ha az egyezséget a gyámhatóság jóvá nem hagyta s ha az anya a gyermekét nem tartja el, a gyámhatóság hatáskörébe tartozik az, hogy a házasságon kívül született gyermek tar­tási igényének a természetes apa ellen érvényesítése iránt intézkedjék s az általa kirendelt gondnok a tartásdíj érvé­nyesítésére jogosult. C. 904. szept. 23. G. 230/904. Ha az egyezség a fizetési kötelezettséget csupán a gyer­mek bizonyos életkoráig állapítja meg, az anya bírói úton a tartásdíjat további időre követelheti, ha a gyermek abban az életkorban még az anya társadalmi állásához képest magát fenntartani nem képes. C. 906. jan. 26. I. G. 423/905. A T. 355. §. szerint a tartás mennyisége, vagy a tartás megváltása tárgyában az atya és a gyermek közt kötött egyez­ség csak gyámhatósági jóváhagyás esetén érvényes. Az indo­kolás szerzője mai joggyakorlatunkat úgy értelmezi, hogy az eltartási követelés a gyermeket illeti, mely egyezségileg ma is csak gyámhatósági jóváhagyás mellett szabályozható. Fel­említi, hogy a megváltás a gyermek érdekében gyakran elő­nyös, pl., ha az atyaság bírói megállapítása kétséges, ha az anya oly helyzetbe juthat, hogy a kapott tőkével gyermeke jobb eltartását is biztosító jövedelemre tehet szert, stb. Az optkv. 170. §. értelmében a szülők a tartási költ­ségekre nézve szabadon egyezkedhetnek, ily egyezség azon­292 3 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom