Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
35 esetén esedékessé váló 5000 К kötbér sokkal kisebb összeg némelyik munkáltatóra nézve, semhogy őt a szerződésszegéstől visszatartaná. Helyesebb volna, ha a szerződést kötő felekre bizatnék annak a meghatározása, hogy kártérítést kivánnak-e megállapítani, vagy kötbért, vagy mind a kettőt. Mivelhogy megtörténhetik az is, hogy némely esetben a kártérítési kötelezettség kevesebb volna 5000 K-nál. Hibája tehát a törvény- tervezetnek, hogy azt a resztrikcziót, a melyet a koalicziónál a tagokkal szemben alkalmaz, a harmadik személyekkel szemben is alkalmazni kívánja. Ezt ki kellene küszöbölni a törvénytervezetből. Sőt tovább megyek. Nézetem szerint még a tagokkal szemben sem volna szabad kikötni azt, hogy a maximális kötbérkötelezettség csak 5000 К legyen; vagy fel kellene a maximumot emelni, vagy pedig különbségeket kellene tenni. Gyakorlati példa legjobban világosítja meg a helyzetet. Közismert dolog, hogy Magyarország egyik legnagyobb iparágának munkaadói szervezkedtek és védelmi szervezetet alakítottak a munkásság túlkövetelésével szemben. A szerződésben kötbérfizetés terhével megállapították azt, hogy a munkásokkal szemben követendő eljárás tekintetében teljes szolidaritást vállalnak és kollektiv szerződést a munkásokkal csak együttesen kötnek. Az egyik tagja a koalicziónak, egy nagy iparvállalat, a szerződés ellenére megkötötte a munkások szakegyesületével a maga vállalata részére külön a kollektiv szerződést és ezzel, mint munkáltató-koaliczióra szervezkedett szerződő fél megszegte a koalicziónális szervezeti szerződést. Nemcsak a szóban forgó iparban érdekeltek, hanem az egész magyar iparosság véleménye szerint, eljárása flagráns megsértése volt a szolidaritási szerződésnek és pedig nem csupán egy esetben, hanem három esetben való megszegése. A szerződésben megszegés esetén minden egyes esetre külön-külön 10.000 К kötbér volt kikötve. Nagy és hosszas tárgyalások után az érdekelt felek végre abban állapodtak meg, hogy 30.000 К helyett 10,000 К kötbért fognak alkalmazni és az illető gyáripari vállalat az ilykép megállapított 10,000 К kötbért meg is fizette. Ennek a gyáriparosnak tehát megérte 3* 213
