Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
I nek oly rendelkezése sértetik meg, mely a munkaadó és alkalmazottja közt fennálló egyéni munkaviszonynak alkatrészévé vált, a szerződés teljesítését és a teljesítés elmulasztásából származó kárának megtérítését vagy az egyéni munka- viszonyában sértett személy, vagy annak felhatalmazása alapján maga az egyesület követelheti; ha pedig oly kötelezettség sértetett meg, mely a nélkül, hogy a munkaadó és alkalmazottja közt fennálló egyéni munkaviszony alkotó része volna, a másik félhez tartozó személyek összességének javára köttetett ki, a szerződés teljesítését és a teljesítés elmulasztásából származó kárának megtérítését csak maga az egyesület követelheti, valamint az elállás jogát is minden esetben csak az egyesület érvényesítheti. Az elállás joga a jogsértő egyesületi taggal szemben egyáltalán nem és az egyesülettel szemben is csak akkor érvényesíthető, ha ez utóbbi a tagjai szerződésszegése esetében őt terhelő vagy a tagjai kötelezettségétől függetlenül magára vállalt kötelezettséget nem teljesíti. Az egyesület az általa kötött szerződésből kifolyólag tagjai ellen támasztott pénzbeli követelésért egyetemlegesen szavatol. Az a körülmény, hogy az egyesület a szerződéstől eláll, az egyéni munkaviszonyban álló személynek a jogsértő személy ellen érvényesíthető kártérítési igényét nem érinti. Az egyesület elállási joga megszűnik, ha a jogsértő személy a jogában sértett személynek az egyéni munkaviszonyra alapított követelését, bár késedelmesen, teljesítette és a késedelmes teljesítésből származó kárt megtérítette.» A tervezet e §-ának rendelkezései közt vannak olyanok, melyek dispositiv természetűek, a felek eltérő megállapodásait tehát nem zárják ki és csak arra az esetre szólnak, ha azok a jogok érvényesítése tekintetében egymással meg nem állapodtak. Dispositiv természetű például az a szabály, hogy az egyéni munkaviszony alkatrészévé vált rendelkezés teljesítését, illetőleg az abból származó kárának megtérítését, vagy az egyéni munkaviszonyában sértett személy, vagy annak felhatalmazása alapján, az egyesület követelheti; vagyis a felek megállapodhatnak abban is, hogy az ily rendelkezés teljesítését is csak az egyesület és pedig esetleg a tag felhatalmazása nélkül is követelheti. Dispositiv természetű az a 23 201
