Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
19 rendelkezéseit az egyéni munkaviszonyban mindenesetre érvényeseknek tekintjük, a mely esetben azután egyfelől a szerződésszegő személy a szerződésszegés jogi következményei alól nem menekülhet az egyéni munkaviszony megszüntetésével, másfelől az egyéni munkaviszonyban álló felek bármelyike is kérheti a feltétlen, automatikus hatályú szerződési rendelkezések érvényesítését. A kollektiv szerződésekre nézve általában nagy jelentőségű végül a 717. §-nak az a rendelkezése, hogy bár az ipar- biróságok hatáskörét a tervezet egyébként kizárólagos gyanánt kontemplálja, e §. a szabály alól kivételt statuálva megengedi azt, hogy a felek a szerződésből kifolyólag közöttük, illetőleg egyes szerződőtársaik közt felmerült vitának elintézését az iparbiróságok helyett a polgári perrendtartás értelmében alakított és annak szabályai szerint eljáró választott bíróságra bízzák. Jellemezvén az eddigiekben azokat a szabályokat, melyeket a tervezet tekintet nélkül arra, hogy egyes személyek, laza koalicziók vagy szervezetek kötötték-e meg a kollektiv szerződést, arra nézve általában megállapít, legyen szabad most már röviden ismertetnem azokat, melyek csakis a szervezetek által kötött kollektiv szerződésekre vonatkoznak. Ide tartoznak első sorban a 705. és 711-ik §-oknak azok a rendelkezései, melyek megállapítják, hogy az egyesület tagjainak mily arányszáma szükséges ahhoz, hogy az egyesület kollektív szerződést köthessen, illetőleg azt felmondhassa. A tervezet e tekintetben úgy rendelkezik, hogy az egyesület tagjaira nézve a munkaviszony általános feltételei tekintetében csak közgyűlési határozattal és csak úgy köthet szerződéseket, ha a közgyűlésen a közgyűlés tagjainak legalább fele jelen van s a jelenlevő tagoknak legalább kétharmada a kötendő szerződéshez hozzájárul. Még szigorúbb feltételhez köti a tervezet a szerződés felmondását, e tekintetben úgy rendelkezvén, hogy a szerződés csak közgyűlési határozattal és csak úgy mondható fel, ha a közgyűlésen a közgyűlés tagjainak legalább fele jelen van és a jelenlevő tagoknak több mint fele titkos szavazás utján a felmondást elhatározza. A tervezetnek e rendelkezés érdeme tekintetében két 197 2*
